Védenünk kell a talajt – nagy pusztulást okoz a túlművelés és vegyszerhasználat
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete is csatlakozott a Magyar Talajtani Társaság A talaj élete – amit egy szelvény el tud mondani magáról elnevezésű országos figyelemfelkeltő akciójához.
A kampánynap célja, hogy ráirányítsa a társadalom figyelmét a termőtalajok állapotára és pusztulásának komplex, a lakosságot érintő hatásaira.
Európában a termőföldek 60-70%-a nem egészséges
A művelésből kivont, a túlművelés és az elhibázott vegyszerhasználat, továbbá a klímaváltozás miatt eltűnt, tönkrement termőföldek Európában riasztó adatokat mutatnak. A kontinens termőterületeinek csaknem 60-70 százaléka nem egészséges, hazánkban a talajok 90 százaléka érintett az úgynevezett talajdegradációs folyamatokban – áll a Magyar Talajtani Társaság tájékoztatójában.
– A talajok létezésünk alapelemeit alkotják, élő rendszerek, amelyekre a földhasználat pozitívan vagy negatívan hat. Ezt a fiatal generációnak is szem előtt kell tartania annak érdekében, hogy a jövőben elegendő és jó minőségű élelmiszert tudjanak előállítani.
Ezért is volt fontos számunkra, hogy csatlakozzunk az országos figyelemfelhívó akcióhoz, hogy minél több fiatalnak, diáknak, érdeklődőnek mutathassuk be közvetlen közelről a talajokat – mondta a hirek.unideb.hu-nak Makádi Marianna, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
A Magyar Talajtani Társaság titkára szerint a mezőgazdaság jelenlegi működési rendszere nem fenntartható, a változó éghajlat hatásai a talajművelés és -használat korábbi módszereivel nem kompenzálhatók.
A talaj a legnagyobb víztározó rendszerünk
– Védenünk kell a talajainkat. A szántás, a szabadon hagyott talajfelszín a szervesanyag-tartalom csökkenése irányába hat, ami rontja a talajszerkezetet, csökkenti a biológiai aktivitást. Arra kell törekednünk, hogy a lehulló csapadék végighaladjon a talajszelvényben. A talaj a legnagyobb víztározó rendszerünk, de ezt nem tudjuk kihasználni, ha az nem megfelelő szerkezetű, minőségű és nem működik egészségesen. A takarónövények, illetve a zöldtrágya használata, a forgatás elhagyása sokat segíthet a termőterületek állapotán, azonban ehhez időre van szükség – tette hozzá Makádi Marianna.
Az ökológiai gazdálkodás jó gyakorlatai a talaj védelmére
Az ökológiai gazdálkodás kiemelt célja a talajegészség megőrzése és a hosszú távú talajtermékenység fenntartása. Az ökogazdálkodók ismerik és használják azokat a gyakorlatokat, amelyekkel ez a cél elérhető. A kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság tápanyag-gazdálkodásának fókuszában a termesztett növény igényeinek kielégítése áll műtrágyákkal, míg az ökológiai gazdálkodásban a talajt természetes módszerekkel táplálják, hogy az biztosítson optimális feltételeket a növények fejlődésének.
A lassabban feltáródó, szerves tápanyagokkal nemcsak a kiegyensúlyozottabb tápanyag utánpótlást, hanem a talaj kedvező szerkezetét és annak életközösségét is támogatják az ökogazdálkodók. A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növények sokszínűségével a tudatos gazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást.
Mindezek a módszerek mind az ökológiai, mind a szokványos módon gazdálkodók számára elérhetők. Ezeket használva kézzel foghatóvá válnak a talaj szerkezetében, tápanyagszolgáltató képességében, vízbefogadó képességében bekövetkező pozitív változások.
Mit tehetünk mi a talaj védelméért?
1) Törekednünk kell, arra, hogy elsősorban hazai és szezonális zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk, hiszen ezeknek van a legkisebb ökológiai lábnyoma.
2) Ha van rá lehetőségünk, válasszunk bio zöldségeket, mivel ezek olyan gazdaságokból származnak, ahol kíméletes és vegyszermentes növénytermesztés folyik, amely nem okoz kárt a termőföldnek.
3) Azzal is hozzá tudunk járulni a talaj védelméhez, ha csökkentjük vagy teljesen elhagyjuk a hús– és tejtermék fogyasztását, mivel a termőföldek több mint 77%-án a haszonállatok számára történik takarmánytermesztés, melyek az erdők és természetes élővilág kárára lettek kialakítva.
4) Kerüljük a pálmaolajat vagy szóját tartalmazó ételeket, ugyanis esőerdőket irtanak ki ezeknek a növényeknek a termesztéséért, komoly ökológiai kárt okozva a természetnek.
Kapcsolódó cikkek
« Gondolatok a Víz Világnapjára Gigantikus öko-graffiti készült Venezuelában – 200 ezer újrahasznosított kupakból »
