Magyarország természeti kincsei

febr 6 • Földgömb • Impress Magazin

Bár hazánk csak egy aprócska területet foglal el Európa szívében, mégis számos természeti kincset és érdekes geológiai képződményt rejt.

Mészkőteraszok Egerszalókon

Az Egertől 6 kilométerre található Egerszalók déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos meleg vizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt, egy 120 négyzetméteres mészkőlerakódást épített ki. A kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként tartalmazó hőforrás vize gyógyhatásáról is híres.

Vörös föld a Vértesben

A Vértes-hegység déli nyúlványai között megbújó Gánt községtől néhány kilométerre délre fekvő Bagoly-hegyen tárták fel a mai Magyarország első művelésre alkalmas bauxittelepét, ahol bármerre nézünk a vörös különböző, hol erősebb, hol fakóbb színárnyalati vesznek körül bennünket.

A terület éppen a valószerűtlensége miatt vált potenciális tudományos munkák, főként űrkutatási vizsgálatok helyszínévé. A vörös sziklasivatagra emlékeztető táj vízmosásai, kőzetkibúvásai és egyedi felszíni formakincse tökéletes Marssal analóg tájjá tette a gánti külszíni fejtést.

Holdbéli táj – kis magyar Kappadókia

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-platón), de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található. Ehhez hasonló természeti ritkaság a Törökországban található Kappadókia, mely a Világörökség része.

Európa legnagyobb meleg vizű tava – Hévíz

A csodálatos szépségű Hévízi-tó már a rómaiak által is látogatott volt, ők is ismerték gyógyító hatását. A különleges tó azonban még régebbi múlttal rendelkezik, hiszen a vizét tápláló forrás másfél millió évesnél is idősebb,mely egyúttal Európa legnagyobb meleg vizű tava. A gyógyvíz elsősorban mozgásszervi problémákra és ízületi fájdalmakra nyújthat megoldást.

Az Ősvilág Pompejije – Ipolytarnócon

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület ősállatok lábnyomait, hatalmas ősfák megkövesedett maradványait őrzik. Ipolytarnóc egy valódi őslényparadicsom, mely egy 20 millió évvel ezelőtti, letűnt világ emlékét őrzi. A természetvédelmi területet a miocén kori vulkánkitörés során betemetett őskori kincseivel az Ősvilág Pompejiének is neveznek.

Vulkáni bazalttűk – a Hegyestű

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, a Káli-medence kapujában található az egyedülálló geológiai képződményeiről híres vulkáni tanúhegy, a Hegyestű. A vulkáni kráterben megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált szét, melynek látványa Európában is ritka és egyedülálló.

Aggteleki barlangrendszer

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi lista természeti értékei közé. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon.

Hatalmas ingókövek és kőtengerek

A Káli-medence egyik legizgalmasabb látványosságai a pannon kor tengerének megszilárdult homokkövei, a háztömbnyi méretű, hatalmas sziklák, melyeket a szél különös formájúra „faragott”. A Szentbékkállai Ingókő szintén egy több méteres kőtábla a Pannon őstengerből, mely billenéssel megmozdul, ha a végére állnak.