15 érdekes hungarikum – amire büszkék lehetünk

aug 21 • Kult & Art • Impress Magazin

A hungarikum a magyarság különleges, egyedi sajátossággal bíró értékekeit jelképező gyűjtőfogalom. A Hungarikum értéktár már több mint 80 értéket számlál.

Hungarikum lehet minden olyan kulturális, természeti, történelmi, vagy hagyományőrző szokás, amely a magyarságra jellemző, egyedi sajátossággal bír.

A hungarikummá nyilvánítás többlépcsős, piramisszerű, alulról felfelé építkező folyamat. Az adott értéket először a területileg hozzá köthető települési vagy tájegységi értéktárba kell felvetetni, amelyek kezelője jellemzően a helyi önkormányzat.

A 2012-ben született hungarikumtörvény rögzíti és szabályozza, hogy mi számít hungarikumnak. A Hungarikumok gyűjteménye jelenleg már több mint 80 egyedülálló magyar értéket számlál.

Kürtöskalács – 2015

A kürtöskalács első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni.

Magyar akácméz – 2014

Az akácerdők magyarországi területe 463 ezer hektárra tehető, mely hazánk összes erdőterületének 24 %-át teszi ki, ezzel a legnagyobb területfoglalású fafajunk. Európa akácerdőinek több mint a fele hazánkban található. A Magyarországon termelt akácméz különleges minősége ismert. Hazánkat a világ legnagyobb méztermelő országai között tartják számon.

Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény – 2014

Kalocsa városát népművészete mellett paprikájáról ismerik szerte a világban. A három évszázada termelt fűszer kezdetben csak a Kalocsa környéki parasztok ételeit ízesítette, majd gyorsan meghódította a világot, és az egyik leghíresebb hungarikum lett. Az oltalom alatt álló őrölt paprika termőterülete a Kalocsai fűszerpaprika-termő tájkörzet.

Szódavíz (szikvíz) – 2013

Magyarországon a szénsavas szódavizet, orvosok bíztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban, és az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest-Budán.

Unikum keserűlikőr – 2015

Az italt 1790-ben alkotta meg II. József császár és magyar király udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. Dr. Zwack, a gyomorbántalmakkal küzdő uralkodót egyik nap egy saját készítésű, különleges gyógynövényekből készült itallal kínálta. A király az első korty után így kiáltott fel: „Dasistein Unicum!”. Ezzel nevet is adott az italnak, és az Unicum elindult világhódító útjára.

Béres Csepp – 2013

Id. dr. Béres József találmánya, a Béres Csepp fél évszázadnál is hosszabb, legendás történetében a gyógyszerré minősítés egy hosszú út volt. Ezzel vált hivatalossá és tudományosan elfogadottá, hogy a feltaláló olyan összetételt alkotott, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatásokkal bír, tehát gyógyszerként alkalmazható.

Hévízi-tó és a tradicionális Hévízi gyógykezelés – 2015

Ez a tó különleges képződmény, hiszen a Hévízi-tó, tőzegmedrű forrástó. A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. A tó gazdag ásványianyag tartalmú forrása abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással.

Zsolnay porcelán és kerámia – 2014

A Zsolnay porcelán immáron 160 éve jelképe, szimbóluma Pécs városának. Az egyedi fejlesztésű technológiákra épülő manufakturális gyártása kiváló minőségű és egyedi, mással össze nem téveszthető esztétikai minőséget jelent. A Zsolnay eosin, porcelánfajansz és pirogránit termékek méltó képviselői Magyarország arculatának és imázsának.

A Matyó népművészet és hímzéskultúra – 2013

A 19. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kapott.

Halasi csipke – 2014

Elkészítése roppant aprólékos, időigényes. 100 %-os kézi munkát igényel, amelyet hófehér, leheletfinom cérnával és a szinte láthatatlan tűvel végeznek. Készítésének titkát csak a beavatottak, a halasi csipkevarrók ismerik. A csipkevarrás egyedülálló technikája nemzedékről-nemzedékre száll, és a Csipkeház kiváló népi iparművészei alkotják Kiskunhalason.

Herendi porcelán – 2013

A Herendi porcelán Magyarország imázsának és arculatának meghatározó eleme. A Herendi porcelánban tetten érhető értékek: a generációkon átívelő szaktudás, a manufakturális porcelánkészítés hagyományai, a porcelánfestékek titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos megújulásra törekvés, az egyediség.

IX-XI. századi magyar íj – 2017

A IX-XI. századi magyar íj szimbólum. Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett őseink életmódjához. A nemzetközi hagyományőrzésben és a világ íjkészítőinek körében kiemelt rangja van ennek az íjnak, annak a formának és szerkezetnek, melyet mindenütt a világon magyarnak tartanak.

Mohácsi busójárás – 2012

A mohácsi busójárás hagyománya a téltemető, tavaszváró és termékenység-varázsló ünnepek családjába tartozik. A birkabőr-ruhába öltözött, bőrbocskort és bütykös harisnyát viselő busók fából készült busómaszkkal rejtik el kilétüket, hogy játékos, vidám csínytevéseiket zavartalanul végezhessék – miközben hangkeltő eszközeikkel igyekeznek elűzni a telet.

Gulyásleves – 2017

A gulyás az egyik legnépszerűbb magyar eredetű étel, amelyet világszerte ismernek. Írásos dokumentumban először gróf Johann Centurius Hoffmannsegg szászországi utazó már 1794-ben úgy említi a paprikás ételt, mint magyar nemzeti eledelt. A magyarságra jellemző gasztronómiai folklór világából érkező, gulyásleves 2017 óta hungarikum.

Kaptárkövek és a Bükkaljai kőkultúra – 2016

A Bükkalja kistájcsoport hazánk sajátos tájegységei közé tartozik. A bükkaljai kőkultúra magába foglalja a kőfaragó mesterséget, s azon belül a népi szakrális kőfaragó művészetet, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket. A bükkaljai kőkultúra legarchaikusabb rétegét a kaptárkövek alkotják.