Világörökség listán a magyar farsang: a mohácsi busójárás

feb 10 • Kult & Art, LifeStyle • Impress Magazin

A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.

Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival, bár Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák.

A török riogató busók

A legenda szerint a 300 éves busójárás hagyománya a második mohácsi csata idejéből származik, amikor furfangos őseink a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat és ijesztő maskarákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

11

Borzas bunda, maszk és kereplők

A 2009-ben az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára felkerült népszokás Magyarország legnagyobb farsangi fesztiválja, és egyik legnagyobb folklóreseménye.

A busójárás tradicionális elemei ma is változatlanok: a szőrével kifordított borzas busóbundát, szalmával kitömött gatyát és cifra harisnyát öltő felnőttek faragott maszkokban, jellegzetes kellékekkel, kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

Busójárás Mohácson: 2014. február 27-március 4.
További információkwww.mohacsibusojaras.hu

Ezt a cikket elolvashatod ANGOLUL is: itt

Zentai Bogi

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »