HIRDETÉS

Napraforgók segítik a napelemek fejlesztését – az ELTE kutatóinak új felfedezése

máj 29 • ÖKO-világ • Impress Magazin

A napelemek teljesítménye elsősorban attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát dél felé fordítva termelik.

Az ELTE kutatói felfedezték, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem a hagyományosan megszokott déli irányba, hanem kissé kelet felé kell tájolni. Ez az elrendezés függőleges táblák esetén akár 5 százalékos energiatöbbletet is eredményezhet. Erre a felismerésre a napraforgók vezették a kutatókat.

A napraforgó virágai kelet felé néznek

Már régóta ismert, hogy a napraforgók érett virágai kelet felé néznek. A jelenséget sokan sokféleképpen magyarázták az idők során, de egyik feltételezés sem nyert kísérleti bizonyítást. 2020-ban az ELTE kutatói elsőként vetették fel, hogy a virágzat keleti irányát a növény tenyészhelyének fényviszonyai okozhatják.

Horváth Gábor és munkatársai csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták az érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát.

Megállapították, ha a délutánok átlagban felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát.

A napraforgók fénymaximalizáló viselkedése

Az energiatöbblet előnyökkel jár a napraforgó számára. Serkenti a magok fejlődését, gyorsítja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását, ami csökkenti a gombásodás veszélyét, és magához vonzza a délelőtt aktív beporzókat.

A kutatók következő kérdése az volt, vajon a napraforgóvirágok a földrajzi kelet felé, vagy a napkelte folyamatosan változó aktuális azimut irányába (a földrajzi északtól mért irányba) néznek. Azt találták, hogy a virágzatok átlagos azimutszöge megegyezik a földrajzi keleti iránnyal, és jelentősen eltér a helyi napkelte azimutszögétől.

Miután a kutatók számára bizonyítást nyert a napraforgók fénymaximalizáló viselkedése, azt kezdték el vizsgálni, vajon igaz lehet-e a napraforgókon tett megfigyelésük a napelemekre is.

Az ELTE kutatóinak új felfedezése 5%-os energiatöbbletet jelent

A beszámoló szerint a napjárás csillagászati ismereteinek és az elmúlt évtizedre átlagolt meteorológiai fénysugárzásmérési adatok felhasználásával az ELTE kutatói meghatározták, hogy egy rögzített napelem egységnyi felülete mennyi fényenergiát nyel el egy év alatt.

A vizsgálatot három amerikai területre (a kentuckyi Boone megyére, Tennessee-re és Georgiára), valamint három európai régióra (Közép-Olaszországra, Közép-Magyarországra és Dél-Svédországra) terjesztették ki.

Azt találták, hogy a napelemtáblák ideálistájolása egyedül Dél-Svédországban a hagyományos déli irány, mégpedig azért, mert ott a délelőttök és délutánok évi átlagban egyformán felhősek.

A többi területen viszont – Magyarországot is beleértve – megfelelőbb a napelemtáblákat kissé a hagyományos déli tájolás helyett földrajzi kelet felé fordítani, mivel ezekben a régiókban a délutánok éves átlagban felhősebben a délelőttöknél.

Ez a változtatás függőleges táblák esetén akár 5 százalékos energiatöbbletet is eredményezhet. Erre a felismerésre a napraforgók viselkedése vezette rá a magyar kutatócsoportot.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »