HIRDETÉS

Jönnek a szupergyors „lebegő” vonatok – zéró CO2 kibocsájtással

aug 2 • ÖKO-világ • Impress Magazin

Európában már küszöbön áll a szupergyors vasúti közlekedés megvalósulása, zéró szén-dioxid kibocsátású lebegő vonatokkal.

Mivel a légi közlekedés az egyik legszennyezőbb iparág, lehet, hogy a jövő újra a vasúté lesz? Vajon leválthatják a repülőgépeket a szupergyors „lebegő vonatok”? Európában két csúcstechnológiás rendszer megvalósítása is a küszöbén áll.

Párizsból Berlinbe 1 óra alatt – hamarosan vonattal is lehetséges

Ha van bármi, ami visszacsábíthatja a vonatokhoz az utasokat, az valószínűleg a drasztikusan lecsökkentett utazási idő lehetősége.

A szupergyors vasút megvalósítása Európában már a küszöbön áll. A spanyol Zeleros cég egy aerodinamikus Hyperloop rendszert fejlesztett ki, a lengyel Nevomo kutatói pedig egy magnetikus levitációs vasúti pálya létrehozásán dolgoznak, írja a Euronews.

A lebegő vonatok új perspektívát adhatnak a jövő vasúti tömegközlekedésnek, melyek nemcsak szupergyorsak lesznek, hanem a zöld közlekedés példái is. Üzemeltetésük ugyanis nulla károsanyag-kibocsátással jár.

(Fotó: Zeleros Hyperloop)

A Hyperloop az aerodinamika elve alapján működik – lebeg egy csőben

„A Hyperloop egy merőben új megközelítése a közlekedésnek. A technológia lényege, hogy csökkenti a súrlódást, így drámaian növelhető a sebesség” – mondta Juan Vicén Balaguer, a ZelerosHyperloop társalapítója.

„A vonatok sebességét alapvetően két súrlódási tényező befolyásolja. Amikor egy jármű mozog a térben, némi ellenállás keletkezik a levegőben. A másik pedig a talajsúrlódás, amely akkor következik be, amikor egy kerék a talajhoz ér” – magyarázta.

“Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük a járművet egy csőbe helyezzük, ahol a levegő nagy részét eltüntetjük, a vonatot pedig lebegtetjük, hogy ne érjen talajhoz. Csökkentjük a fő súrlódást, így öt-tízszer nagyobb energiahatékonyságot tudunk elérni a repülőgépekhez képest.

(Fotó: Zeleros Hyperloop)

A prototípus már tesztelési stádiumban van

A Hyperloop koncepció gyökerei a 19. század elejére nyúlnak vissza, amikor George Medhurst gépészmérnök először javasolt egy módszert az emberek és áruk pneumatikus csövekben történő szállítására.

Elon Musk volt az, aki új életet lehelt az ötletbe, amikor 2013-ban kiadott egy nyitott forráskódú koncepciót a Hyperloop tömegközlekedési rendszer létrehozására.

Valójában a Zeleros egy egyetemi projektként indult a Hyperloop Design versenyen, amelyet a Musk’s SpaceX szervezett 2015-ben, ahol két díjjal távoztak a legjobb tervezésért és a legjobb meghajtórendszerért.

Sikerükön felbuzdulva a csapat úgy döntött, hogy vállalkozásba kezd. Jelenleg több mint 150 fős személyzettel büszkélkedhetnek, és az általuk kifejlesztett prototípus már tesztelési stádiumban van. A cél az 1000 km-es sebesség elérése nulla károsanyag-kibocsátás mellett.

A magnetikus vonat pedig egy mágneses sín felett „repül”

A lengyel Nevomo „magreail” fejlesztői jelenleg egy magnetikus sínpálya rendszer létrehozásán dolgoznak, amely szerintük 2025-re már működőképes lehet.

A Nevomo vasút működései elve a mágneses levitációs technológián alapul. Mágnesek segítségével emelik ki a vonatot a pályáról, egy másik mágneskészlet segítségével pedig meghajtják a járműveket. Ezzel a technológiai újítással is elkerülhető a súrlódás. Ezek a vonatok a sínpálya felett lebegnek.

(Fotó: Nevomo magrail)

A vállalat ezt a technológiát a hagyományos sínnel kombinálja azáltal, hogy a mágneses alkatrészeket és a vezetősíneket hozzáadja a meglévő infrastruktúrához. Így nem kell új vasúthálózatot kiépíteni, a jelenlegit kell átalakítani.

A társaság a közelmúltban megállapodást írt alá az olasz vasúti infrastruktúra menedzserével, hogy ellenőrizzék a mágneses vasútpálya (magrail) technológia meglévő vágányokra történő felhelyezésének műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát.

A Nevomo mágneses technológia a jelenlegi nagy sebességű vasútvonalakra alkalmazva képes lenne megduplázni a TGV-vonatok végsebességét 550 km/órára.

Fazakas Virág

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »