Hungarikum lett egy kuruc-kori hangszer, a tárogató

dec 4 • Kult & Art • Impress Magazin

Magyar hangszerként tartják nyilván az egész világon a tárogatót, melyet egyedi hangzása miatt a magyar lélek hangjaként is emlegetik.

A tárogatót gyakran a fúvós hangszerek Stradivarijaként emlegetik, melynek egyedi, különleges hangszíne unikum minden más hangszerhez képest. A tárogató hangzása egyesíti a szaxofon, oboa, fagott és klarinét hangzásvilágát, melyet elszeretettel használnak klasszikus és jazz zenészek is.

Az oboa keleti változata

A kuruc-kori tárogató vagy más néven töröksíp tulajdonképpen az oboa keleti (arab, török) változata, melyet ma is széles körben használnak a Balkánon és a törököknél.

Fotó: tarogato.hu

A 17-18. századforduló táján azonban Erdélyben is igen népszerű lett és sokféle váltotata alakult ki, keveredve a régebbi hazai nádsípfajtákkal. A mai, népi hangszerként nyilvántartott tárogatót 1894-ben a budapesti Schunda hangszergyáros készítette, mely a kuruc-kori hangszer felújított változata lett.

A történeti tárogatótól való megkülönböztetésül a modern tárogatót Schunda-tárogatónak is hívják, mely kuruc-kori elődjétől kónikus furatát és lyuggatott tölcsérét örökölte.

Zentai Bogi

Tetszik a cikk?