Hogyan lehet leküzdeni az elköteleződéstől való félelmet
Az elköteleződés arról szól, hogy a párunk a legfontosabb számunkra, és csak utána jönnek a szülők, a munkánk vagy éppen a hobbink. Amikor az „én” és a „te” helyett kialakul a „mi” tudat.
A „MI” erősítése
A kapcsolatok elején ez nagyon könnyen és önmagától értetődően megy. Ilyenkor szinte minden percet a szerelmünkkel szeretnénk tölteni, rengeteg időt és energiát fordítunk egymás jobb megismerésére és a másik meghódítására. Aztán ez a lelkesedés általában alábbhagy. A későbbiekben is érdemes azonban odafigyelni arra, hogy sok beszélgetéssel erősítsük a kötődésünket. Bármennyire is fáradtak vagyunk a hétköznapi teendőktől, fontos, hogy minél többször kifejezzük megbecsülésüket a másik fél iránt, és elismerjük egymás erőfeszítéseit.
Segítsünk egymásnak minél többet, osszuk meg a feladatokat, és köszönjük meg azt, amit a társuk tett. Érzetessük és tudassuk vele, hogy ott vagyunk mellette, ha szüksége van ránk. Üljünk le és hallgassuk végig egymás munkahelyi gondjait, félelmeit, annak ellenére is, ha más tevékenység izgalmasabbnak ígérkezik.
A másikra való odafigyelés
Szokták mondani, hogy valaki lakva ismerszik meg. És az összeköltözés pont arra jó, hogy kipróbálják „egymást” a párok. Ez az időszak arra a legjobb, hogy mindkét fél alaposan végiggondolja mit is vár a másiktól és mit szeretne kapni ettől a kapcsolattól. Ez az időszak arról szól, hogy képes mindkét fél lemondani, de legalábbis késleltetni saját vágyait, a másik érdekében. Így az önzőség helyébe a sokkal mélyebb tartalmú önzetlenség lép, ami segíti a „mi” tudat elmélyülését.
Beszéljünk róla!?
Ha az egyik fél úgy érzi, hogy több elköteleződésre van szüksége, akkor fontos időt fordítani arra, hogy beszéljenek a problémáról. Mivel mindenkinek megvannak a saját indokai arra, hogy miért nem tud elköteleződni, ezért érdemes kideríteni mi áll a háttérben. Próbálják megfogalmazni, mit szeretnének, hogyan képzelik el együtt a kapcsolatukat. Nem az a lényeg, hogy mindig mindenben egyetértsenek, hanem az, hogy mindketten figyeljenek a másikra, a számára fontos és elengedhetetlen dolgokra, törekedjenek a kompromisszumos megoldásokra, nem kell elrejteni, ha valamiben nem értenek egyet, nyugodtan fejezzék ki egymás számára azokat a dolgokat is melyek zavarják.
Mesélj nekem…
Fontos, hogy valóban megismerje egymást a két fél. A párok meséljenek minél többet a gyermekkorukról. Mindenképpen kérjék meg egymást, hogy meséljenek addigi életükről, milyenek voltak a szüleik, milyennek tartják őket. Miket csinálnának ugyanúgy, ahogy a szüleik, és mik azok a dolgok, amelyeket máshogy tennének. Milyen szokásaik vannak, milyen családi legendákat, történeteket ismernek. Ezek milyen hatással voltak rájuk. Mit mesélnek róla a szülei, milyen volt kisgyermekkorában, mit szeretett csinálni. Általában az emberek szeretnek arról beszélni, hogy mit mond a család, kire ütött, kitől mit örökölt.
Szabadságom a tét
Ha úgy érzi bármelyik fél, hogy a párja azért nem képes a teljes elköteleződésre, mert attól tart, hogy innentől kezdve béklyóba zárják, akkor érdemes megnyugtatni arról, hogy nem szeretné korlátozni a személyes szabadságát. Mindenkinek szüksége van valamiféle feltöltődésre, ami kicsit kimozdítja a szürke hétköznapokból. Néha nyugodtan szervezhetnek külön is programokat egy-egy estére, vagy ha úgy érzi valamelyikük, hogy egyedül szeretne lenni, akkor visszavonulhat egyedül is. Ami ebben az esetben a legfontosabb, hogy mindkét fél őszinte legyen a másikhoz, és nyílt lapokkal játszanak.
Szülőkről való leválás
Fontos tisztában lenni azzal, hogy az elköteleződéssel azt vállalják a párok tagjai, hogy a társuk az első. Ilyenkor második helyre szorulnak a szülők. Abban az esetben, ha megtörtént az eredeti családról való leválás, szükséges, hogy a párok megegyezzenek a későbbi konfliktusok elkerülése végett, abban, mikor, hogyan, hányszor találkozzanak a szülőkkel, milyen információkat osztanak meg velük, elfogadnak vagy éppen nyújtanak-e anyagi segítséget.
Férfi és női szerepek
Érdemes már korán megállapodni abban, hogy ki mit vállal az otthoni munkamegosztásból. Mit értenek férfi-, női szerepek alatt. Ki milyen feladatot lát el a háztartásban, ki lesz a felelős a pénzgazdálkodásért, a megélhetésért, hogyan döntsenek a nagyobb kiadásokról, esetleg munkahelyi változtatásról.
Egymás felé fordulás
A „mi” tudat erősítését nagyban segíti az egymás felé fordulás. Fontos, hogy a lényeges döntéseket a társunkkal közösen, együtt hozzuk meg. Fontos, hogy figyelembe vegyük egymás véleményét, és a lényeges dolgokban egyetértsünk.
Mindenképpen fontos azonban, hogy nem szabad túlzásba esni. Minden ember más, nem szabad erőltetni semmit, fontos, hogy a párok élvezzék egymás társaságát, érezzék, hogy szükségük van a másikra, hogy fontosak egymás számára a másik érzései, szeretete, ölelése, Ha csak az elköteleződés van meg és a mély, belső intimitás hiányzik, akkor érdemes elgondolkodni a kapcsolat továbbfolytatásán. Amire mindenképpen szükség van az elköteleződéshez a bizalom a másik iránt, figyelem a másikra, az odaadás, az öröm érzete a másik társaságában, rugalmasság, hogy a konfliktusokat könnyen lehessen kezelni, összhangban lenni önmagunkkal és a társunkkal, valamint egy belső erő, energia, amely a határok megtartásában elengedhetetlen.
Vörös Orsolya– pszichológus
www.epszichologia-neurofeedback.hu
Kapcsolódó cikkek
« Dizájnos esőcsatornák Az Egyesült Államok mind az 50 államából fagyot jelentettek »
