Hibernált robotot keltenek életre az űrkutatáshoz
A tudományos missziót teljesítő Rosetta űrszondát már sikerült felébreszteni a két évig tartó hibernáltságából, pénteken robotja számára is véget ér a téli álom.
A Rosettát az űrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lőtte fel az Európai Űrügynökség (ESA) 2004-ben. A szerkezetet pénteken keltik életre, hogy aztán novemberben leszálljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre.
Ez lesz az első szerkezet, amely találkozik egy üstökössel, az első, amelynek modulja megkísérel landolni egy üstökös felszínén és az első, amely követ egy üstököst a Napot megkerülő útján. Az űrszonda kedden 664 millió kilométerre járt a Földtől és 4 millió kilométerre céljától.
Létfontosságú emlékeket őriz a Naprendszerről
A 100 kilogrammos, tíz tudományos berendezéssel – többek közt kamerával, mikroszkóppal és spektrométerrel – felszerelt Philae-t azért hibernálták, hogy minimálisra csökkentsék energiafelhasználását. Egyedül csak a hőmérsékletét kontrollálják, „pont, mint egy hibernált állatnál” – mondta Philippe Gaudon, a francia űrügynökség (CNES) Rosetta-missziójának vezetője.
Az űrszonda augusztus elején lép be az üstökös gravitációs mezejébe, majd hozzávetőleg 50 kilométerre az égitest felszínétől elkezd keringeni, folyamatosan csökkentve a távolságot. Ez idő alatt a Rosetta elkészíti az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erőterét. A megfigyelések és mérések javarésze azonban akkor kezdődik, ha a Philae lehorgonyzott. A modul 25 centiméter mélyre fúr majd az üstökös felszínén, és mintákat vesz belőle.
Az üstökös a társaihoz hasonlóan a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket. Feltételezik például, hogy a Földön lévő víz egy része üstökösbecsapódásokból származik, mint ahogy valószínűleg sok szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában.
MTI/ Zentai Bogi
Kapcsolódó cikkek
« Pongour vízesés az ember és a természet összetartozásának jelképe A világ legkisebb könyve… »