Elkezdődött a látványos kérész-násztánc, a tiszavirágzás
Tiszavirágok lepték el a folyó felszínét Szeged és az országhatár között, rajzó kérészek ezreit látni a Tisza partján esténként.
A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, jelentős természeti örökségünk. A faj egykor egész Európa-szerte elterjedt volt, 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952- ben pedig az utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. A különleges látványt nyújtó tömeges násztáncuk, a tiszavirágzás csak néhány órán át figyelhető meg minden évben.
A különös násztánc – a levegőben párosodó kérészek
A június elején a vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, majd a kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval.
A kérészek násztáncát követő párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből, a víz felszínére emelkednek és kezdődik az újabb tömeges párkereső násztánc.
Zentai Bogi
Kapcsolódó cikkek
-
Kutyusoknak olvasnak kisiskolások egy menhelyen – míg ők gyakorolnak, a kutyák megnyugodnak
-
Bizonyos állatok képesek megváltoztatni a nemüket – a fajfenntartás érdekében
-
Gyógyító állati mérgek – egy magyar kutató létrehozta a Világ Toxin Bankját
« „Mintha egy másik bolygón jártam volna” Az Avatar rendezőjének hobbija az óceánkutatás Július 1-től csökken az EU-n belüli mobiltelefonálás díja »
