A kottázó írógép az 50-es évek nagy találmánya – már csak alig néhány van belőle
A Keaton zenei írógép egy érdekes találmány. Betűk és számok helyett hangjegyeket lehet vele gépelni, vagyis kottaírásra, zeneszerzésre tervezték.
A kottaírógép feltalálója, Robert H. Keaton egy olyan dolgot szeretett volna létrehozni, ami egyrészt megkönnyíti a kottaírás folyamatát a zeneszerzők számára, valamint egyértelműsíti a hangjegyek helyét a kottában. A kézzel írt kottákkal szemben – melyeken gyakran nem könnyű kisilabizálni a hangjegyeket – a gépelt hangjegyek elhelyezkedése pontosabban és egyértelműbben látható.
Az első kottázó írógép még 14 billentyűzetet tartalmazott, melyet 33-ra bővítettek 1953-ban.
A masina dizájntörténeti ritkaság
Bizonyos billentyűkkel magát a kottát lehet elkészíteni, a kottavonalakat, ütemvonalakat, valamint a tétel végét jelző dupla vonalat lehet begépelni. Ezeket a billentyűket rögzíteni is lehet, így az gép a kottaírás közben folyamatosan rajzolja a vonalakat, és az ütemvonalakat.
Egy másik típusú billentyűzettel meg lehet adni a kulcsokat, előjegyzéseket és a hangjegyeket. A két billentyűzet különböző módon működik: a nagyobb billentyűket rögzíteni lehet, hiszen a kottavonalak és ütemvonalak folyamatosan ismétlődnek, a másik billentyűzettel pedig szabadon lehet a hangjegyeket gépelni.
Ma már műkincs értéke van…
A kottázó írógéppel készített kották, a kézzel írt változatokkal szemben azonnal kiadásra megfelelő minőségben készülnek el. A találmány célja az volt, hogy a zenei kiadók, oktatók és a zenészek számára is megkönnyítse a zeneszámok írását vagy lejegyzését.
A zeneszerzők körében nem lett igazán népzserű, legtöbben továbbra is maradtak a kézzel írt kottázásnál, és kéziratok formájában jegyezték le szerzeményeiket.
A kottaírógép találmány végül nem lett igazán sikeres, sosem terjedt el nagyobb körben, de az biztos, hogy ma már műkincs értéke van, hiszen alig van belőle néhány darab.
Zenél a tenger – hatalmas „víz-orgona” a horvát tengerparton
Forrás: musicprintinghistory
Kapcsolódó cikkek
« Az okosan vitatkozó pároknak nagyobb az esélyük a boldog párkapcsolatra Március 20. a boldogság világnapja – az ötlet Bhutánból ered »