Okosabb lesz a gyerek, ha zenélni tanul? – a pszichológiai teszteken is jobban teljesítettek

Már 6 • LifeStyle • Impress Magazin

A West Hamilton Egyetem kutatása szerint a hangszeres zenetanulás pozitív változásokat okoz az agy bizonyos területein, ezáltal javulnak a mentális képességek.

A West Hamilton McMaster Egyetem kutatása során kiderült, hogy a hangszeres zenetanulás pozitív változásokat okoz az agy bizonyos területein, ezáltal javulnak a mentális képességek, mivel a hangszeren való játék fejleszti az összpontosítást, a koncentrációt és pozitívan hat a memóriára is.

Jobb tanulmányi eredmények az iskolában

Laurel Trailor, a West Hamilton Egyetem igazgatója, kutatásai során arra a felismerésre jutott, hogy a zenetanulás hatására javul a gyerekek felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, melyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek később az iskolában.

Ahogy TRailor összehasonlította az azonos típusú vizsgálatok során megfigyelt elektromos és mágneses impulzusokat az agyban, felismerte, hogy már akár egy vagy két év hangszeres zenetanulás is fejlettebb memóriát és jobb összpontosítási képességet okoz.

„Úgy tűnik, hogy a zenetanulás (nem a passzív zenehallgatás) hatékonyan fejleszti a figyelem és memória képességét, amely a tanulás számos területen vezet jobb eredményekhez,” mondta Trailor.

Trailor szerint ennek az lehet az oka, hogy a motoros és hallási készségek együttes összjátékaként tudunk csak megszólaltatni egy hangszert, ami erősen bevonja a figyelmet, memóriát és a koncentrációt. Az agynak ezek a területei elkezdenek gyorsabban fejlődni. A közös zenélés pedig egyéb készségeket, például a másikra való odafigyelést és érzékelést is fejleszti.

A passzív zenehallgatás ezzel szemben nem igényel ilyen „erőfeszítéseket” az agyunktól, ezért nem is fejleszti ugyanolyan hatékonyan a mentális képességeket, mint a hangszeren való játszás.

Gyógyír lehet a diszlexiára is

A Harvard Egyetem kutatója, Gottfried Schlaug szintén komoly összefüggést talált a kisgyermekkori zenei képzés és a mentális képességek fejlődésével kapcsolatosan. Szerinte a zene pozitív hatása azonban a verbális és nonverbális képességekre is kihat. Kutatásai során azt is felfedezte, hogy a különböző hangszerek más területet módosítanak az agyban. Az énekesek agyában bekövetkező változások némileg eltértek a vonós vagy billentyűs hangszereken játszókétól.

A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnőbb összefüggés talált például a diszlexiás gyerekek körében. „Az eredmények arra utalnak, hogy egy zenei beavatkozás, mely erősíti az alapvető felfogóképességet, bizonyos nyelvi hiányokat is orvosolhat,” nyilatkozta Schlaug.

Jobban teljesítettek a pszichológiai teszteken is

Glenn Schellenberg a Toronto Egyetem pszichológia professzora közvetlenül azt vizsgálta, hogy a zene kihat-e a személyiség egyéb területeire is, mint viselkedés, szociális készségek, beilleszkedés, konfliktuskezelés, intelligencia. Ezt azonban nem könnyű vizsgálni, hiszen számos egyéb tényező is közrejátszik, mint családi háttér, szülők anyagi helyzete, az oktatás minősége, ennek ellenére Schlennberg egyértelműen azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak.

Schellenberg előszeretettel hangoztatja, hogy a hangszeres zenetanulás nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti.

Tihanyi Petra

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »