A Föld magjának legbelső „szívét” fedezte fel egy kutatócsoport
A Föld magjának legbelső „szívét” fedezték fel a kutatók, akik megállapították, hogy a belső rétegen belül egy jól elkülöníthető mag is található.
A tudósok úgy vélik, a bolygó legbelső magjának vaskristályszerkezete eltér a mag külső részében talált struktúrától, írja a BBC.
A belső mag olyan forró, mint a Nap
A geológusok hosszú ideje tisztában vannak azzal, hogy a Föld 2900 kilométeres mélységben kezdődő magja egy sűrű, különféle kémiai anyagokkal felturbózott vasgolyó, amely nagyjából akkora, mint a Mars, és legalább annyira idegen számunkra, mint a vörös bolygó. Szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy a lábunk alatt valahol a mélyben egy olyan világ rejtőzik, ahol a légköri nyomás 3,5 milliószorosa uralkodik, a hőmérséklet pedig eléri az 5500 Celsius fokot, vagyis a Nap felszíni hőmérsékletét.
A mag generálja a bolygó mágneses terét
A kutatók azt is pontosan tudják, hogy pontosan ez a Földben rejtőző idegen világ teszi a külső részeket otthonossá és lakhatóvá számunkra. A mag hője segít vezérelni a tektonikus lemezekből kirakósként összeálló kérget, és ezek mozgásai révén formálódtak meg a felszín jellegzetes képződményei: a hegyek, a völgyek, a tengerek mélye. A vasmagban létrejövő áramlások generálják a bolygó mágneses terét, amely megvédi a felszínt a kozmikus sugárzás veszélyeitől, vezérli a madarak vonulását és időről időre látványos sarki fényeket produkál.
A legbelső mag is több részből áll
Miaki Ishii és harvardi kollégái szerint a Föld magja sokkal inkább hasonlít egy Matrjoska babára, mint a jelenleg általánosan elfogadott két részből álló szerkezetre. Rámutatnak arra, hogy a szeizmikus adatok tanúsága szerint a folyékony külső magon, és vasból és nikkelből álló, szilárd belső magon belül létezik egy úgynevezett legbelső magrész is, amely 600 kilométer átmérőjű és a feltevések szerint tisztán vasból áll, minden más kémiai elemet kiszorítva magából.
Tihanyi Petra
Kapcsolódó cikkek
« Gyertyafény Express a 9. vágányon – indul az ízutazás! A „2015 Év Épülete” díjazottak között a 4-es metró »