A méhek tánccal kommunikálnak egymással

márc 30 • LifeStyle • Impress Magazin

A méhek kommunikációja egy különös jelrendszer, mely táncmozdulatok sorából áll. Táncukkal fontos információkat közölnek társaikkal.

A méhtánc jelenségét – vagyis a méhek kommunikációját – Kalr von Fisher osztrák etológus fejtette meg több évtizedes munkával, amiért 1973-ban Konrad Lorenz-cel és NikoTinbergennel megosztva orvosi és fiziológiai Nobel díjban részesült.

A méhek tánca „térképet rajzol”

A felderítő méhek egy virágpor lelőhelyről visszatérve, táncszerű mozdulatokat végeznek a kaptárban, melyek segítségével a csoporthoz tartozó többi gyűjtőméh képes megtalálni az utat a nektármezőre. A méhek igen fejlett tánckommunikációval tájékoztatják egymást a méhlegelő térbeli elhelyezkedéséről. A különböző táncok pontos információt adnak a lelőhely távolságára és irányára vonatkozóan.

Körtánc és riszáló tánc

A kutatók két különböző táncot figyeltek meg. Az egyik a „körtánc”, a másik pedig a potrohriszálós „rezgőtánc”. A körtáncot akkor használják, amikor a lelőhely a méhkas szomszédságában van, kb. 100-200 méteren belüli röpkörzetben. A felderítő ilyenkor egyszerűen körbe-körbe kering a kaptárban, miközben a többi méh a felderítő által hozott nektármintából értesül a talált virág fajtájáról.

Ha a méhek távolabbi helyszínen (akár 12 km távolságban) bukkantak gazdag virágpor legelőre, akkor egy bonyolultabb, potrohrázós „rezgőtánccal” mutogatják el a többieknek, hogy merre kell menni. A helyszínről tudósítást adó méh ilyenkor egyenes vonalban táncol, egy kb. 2-3 centiméteres szakaszon, miközben a potrohát jobbra-balra rázza különböző sebességgel. Az egyenes vonal a Nap állásához viszonyítva mutatja, hogy milyen irányban található a méhlegelő. A riszálás sebessége pedig arra utal, hogy mekkora távolságra van a virágmező. Minél lassabb a riszáló mozgás sebessége, annál nagyobb a méhkas és a lelőhely közötti távolság. A felderítő méh többször is elismétli egymás után a térképet rajzoló táncát, amit a társai előbb megfigyelnek, majd maguk is átvesznek és eltáncolnak, mielőtt kirepülnének.

És, hogy milyen virágot kell keresni? Azt az illatminta árulja el. A méhek virágpor lelőhelyről illatmintát is hoznak, melyet illat-erszényükben elraktároznak és elszállítanak a kaptárba.

A többiek csápjukkal megérintik a felderítőt, hogy szagot fogjanak és megtudják, milyen virágfajta után kell kutatni, és indulhat is a begyűjtés.

Tihanyi Petra

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »