„Környezetvédelmi Nobel-díjat” kapott az OceanCleanup – 20 éves diák találmánya
A világ első óceántisztító rendszere az OceanCleanup, mely segítségével nagyjából 10 év alatt lehet megtisztítani az óceánok vizét a több millió tonna műanyag hulladéktól.
A Katerva Award, a Környezetvédelmi Nobel-díj olyan találmányokat díjaz, melyek globális környezetvédelmi problémákra adnak hatékony és innovatív választ, melyek meghatározó és pozitív hatással vannak az emberiség és a Föld jövőjére. A Katerva egy globális fenntarthatósági elismerés, melyre idén 3500 ötletet nyújtottak be a világ minden tájáról.
A 2016-os Katerva díjat az OceanCleanup óceántisztító rendszer kapta, mely egy 20 éves holland diák Boyan Slat ötlete alapján valósult meg.
Globális óceántisztító rendszer
A tengereket és óceánokat szennyező műanyag hulladék legalább olyan méretű globális probléma, mint a légszennyezés. Évente több mint 7 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, ami közel 100 ezer tengeri élőlény halálát okozza.
10 év sem elég a teljes tisztításhoz
Az elmúlt években készített megvalósítható tanulmányok bebizonyították, hogy az OceanCleanup rendszer, mely egy víz felszínen lebegő gát, valóban képes arra, hogy eltávolítsa a műanyag hulladékot az óceánokból. A megfelelő helyen kifeszített 100 méteres lebegő gátak az áramlatok és a hullámzás segítségével egy tölcsér formában gyűjtik össze a műanyag hulladékot.
Mivel a szemét több százmillió négyzetméternyi területen oszlik szét az óceánokban, nehéz megjósolni, hogy mennyi időt venne igénybe a tisztítási folyamat, de az előzetes becslések szerint a Csendes óceán felének kitisztításához is legalább 10 évre lenne szükség.
A begyűjtött hulladék egy 58 méter magas, henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A feldolgozó platformok a műanyag hulladékot különválasztják a planktonoktól, leszűrik, majd újrahasznosításra tárolják.
Műanyagból energia?
Az első Ocean Cleanup, mely a valaha megépített leghosszabb úszó építmény lesz, 2 évig fog működni Japán és Dél-Korea között, majd a tervek szerint további 100 kilométeres szakaszon kerülnek kihelyezésre a következő öt évben.
Kutatás folyik arról is, hogy a több millió tonna összegyűjtött műanyag hulladék akár alternatív energiaforrás is lehet.
Tihanyi Petra
Kapcsolódó cikkek
« Napelemes kerékpárút épült Dél-Koreában Magyarország legkisebb védett területe – a Megyer-hegyi tengerszem »
