Biciklivel a vízen át – vízbe süllyesztett kerékpárút egy tó közepén Belgiumban
A belgiumi Bokrijk-ben egy nagyon izgalmas élmény kerékpárutat építettek. A süllyesztett, víz alatti kerékpárút a tó közepén vezet át.
Belgium legtöbb tavat számláló, festői természeti térségében található egy nagyon érdekes és látványos kerékpárút. A burolandschap stúdió által tervezett „Cycle through water” kerékpárút egyszerűen kettészeli a tavat, írja a landezineaward.com.
Élménybiciklizés a víz alatt
Egyedülálló kerékpározási élményt nyújt a Bokrijk-ben megépített süllyesztett kerékpárút, amely a biciklisek és gyalogosok körében is nagyon népszerű. A 212 méter hosszú, süllyesztett kerékpárút mindkét oldalán a tó vize látható szemmagasságban. Érezni, érinteni lehet a vizet, miközben áttekerünk a tavon.
Vicces látvány a partról is – csak a biciklisek fejét lehet látni
A szokatlan építészeti megoldás nemcsak a kerékpárosok számára nyújt érdekes perspektívát, – a tó közepén való biciklizéssel – hanem a parton sétálók számára is vicces a látvány, mivel a biciklisekneknek csak a feje látható. A tó partján lévők a vízfelszínen láthatják a biciklisek fejét elhaladni.
A kerékpárút cölöpökön áll – és nem rontja a táj szépségét
A tervezők úgy építették meg a kerékpárutat, hogy nem okoz kárt a környezetben és nem rontja el a táj szépségét. Az út csupán átszeli a tavat, de nem osztja ketté a víztömeget. Mivel cölöpökön áll, így lehetővé teszi a víz szabadon áramlását.
Természetvédelmi terület – Belgium kerékpáros paradicsoma
Az élménykerékpárút környezete is festői, hiszen a De Wijers egyedülálló természetvédelmi terület, amely mintegy 700 hektárnyi tóval és kultúrtörténeti területtel rendelkezik.
Ez a térség Belgium, és Európa egyik kerékpáros paradicsoma is, ahol már több mint 2000 km hosszú kerékpárút-hálózatot építettek ki. Bokrijk vízi kerékpárútja a környék egyik legnépszerűbb turistaútvonala.
Fazakas Virág
A világ első biciklis körforgalma egy autóút felett „lebeg”
Kapcsolódó cikkek
« A világ legrégebbi kávézója Velencében van Futurisztikus ökováros lesz Párizs 2050-re? »