Világörökséggé válhatnak a magyar csónakos-kopjafás temetők
Az UNESCO világörökség részének ajánlja a nemzetközi temetkezési kultúrával foglalkozó világszervezet a magyar kopjafejfás temetőket.
A május végén hatvan ország részvételével megrendezett szakmai konferencián a szatmárcsekei és hajdúböszörményi kopjafás temetőket jelentős kulturális értékűnek nyilvánították. A közgyűlés egyben arról is döntött, hogy a FIAT-IFTA elnöksége levélben keresi meg az UNESCO világörökségi testületét és a magyar kopjafejfás temetők világörökséggé nyilvánítása érdekében.
A kopjafa faragott oszlopos sírjel
A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, gazdagon díszített sírjel, Székelyföld közismert kulturális terméke, de számos ilyen temető található Magyarország területén kívül például Dél-Szlovákiában is. A 19. századi szokás szerint temetéskor a koporsót két kopjafának nevezett rúdon vitték ki a temetőbe, amelyeket a sírhalom két végébe tűztek. A kopjafa protestáns sírjelből az évtizedek alatt felekezeti hovatartozástól független nemzeti szimbólummá vált, és fontos helyet foglalt el a Magyarországon és a környező országokban élő magyarok életében.
600 csónakos fejfa Szatmárcsekén
Európában is különlegességnek számít a szatmárcsekei temető, ahol több mint 600 embermagasságú, stilizált csónakos kopjafa áll. Az úgynevezett „csónakos” fejfák eredetére máig nincs egyértelmű magyarázat: egyes vélemények szerint ezek az ősi ugor csónakos temetkezési szokást jelképezik, egy másik megközelítés szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő Tisza áradásakor a halottakat csak csónakban vihették ki a temetőbe.
A Debrecentől 15 kilométerre fekvő Hajdúböszörményben szintén kopjafás-csónakos sírjelek láthatók. Az egykori református temetőben lévő kopjafák mérete, formája és díszítése az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére egyaránt utal.
MTI/ Zentai Bogi
fotó: Czeglédi Zsolt
Kapcsolódó cikkek
« Lehet gyöngy, parafa, csipke…váza inspirációk Ismeretlen állatfajokat fedeztek fel a Mekong-medencében »