Örülhetünk-e a hamarosan életbe lépő visszaváltási rendszernek?

nov 20 • ÖKO-világ • Impress Magazin

Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed.

Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.

Háttér

Az elmúlt években prioritásként kezeltük az újrahasználat népszerűsítését, ezen belül is az újratölthető, úgynevezett többutas italcsomagolások használatának (gyártásának, forgalmazásának) ösztönzését támogató jogszabályi környezet kialakítását. A fentebb említett állásfoglalásmegjelenése óta frissítettük betétdíjas adatbázisunkat, és nyílt levelet,valamint számos cikket és szakmai anyagot tettünk közzé a témában, továbbá az illetékes minisztérium felé is többször jeleztük meglátásainkat. Emellett a hulladékgazdálkodásért felelős koncesszorral, a visszaváltási díjas rendszer üzemeltetését is ellátó MOHU-val szintén leültünk tárgyalni. Mindez, úgy néz ki, csekély eredményre vezetett, ugyanis az italmcsomagolások visszaváltását szabályozó, 2023. október 4-én megjelent rendeletalapján félő, hogy az újratölthető csomagolások a közeljövőben akár teljesen eltűnhetnek a boltok polcairól.

Mit kell tudni az új rendszerről?

A legfontosabb változás a jelenlegi betétdíjas rendszerhez képest a lakosság számára az lesz, hogy 2024. január 1-től az egyszer használatos, 0,1–3 liter űrtartalmú italcsomagolások (a PET-palack, az alumínium doboz és az üveg palackok, kivéve a tej és tejalapú italtermékek csomagolásai) után 50 forintot kell fizetni majd, ezt az összeget pedig akkor kapjuk vissza, ha a palackot/dobozt visszaváltjuk a gyűjtőpontok egyikén. A visszaválthatóságot egy vonalkód és egy logó fogja jelölni. Az újratölthető termékek (többutas üvegpalackok) esetében más a jelölést használnak majd, ezeknél a palackoknál pedig a visszaváltási díjat a gyártó határozhatja meg. (Az eltérő logó használata pozitívum, azonban az igazán jó megoldás az lenne, ha a gyártók jól láthatóan odaírnák a csomagolásra, hogy „újratölthető üveg”, akár magyar és angol nyelven is.)

A rendelet alapján minden legalább 400 négyzetméteres eladóterű élelmiszerbolt köteles visszaváltó automatát üzemeltetni esőtől, széltől védett helyen – praktikusan a bolt nyitvatartási idejében. Ha ezek az automaták meghibásodnak, akkor is biztosítania kell az üzletnek a visszaváltást, ha máshogy nem megy, kézi erővel. A rendszerhez kisebb boltok és egyéb szereplők is csatlakozhatnak. Fontos, hogy az üzleteknek biztosítaniuk kell valamennyi kötelezően visszaváltandó egyutas (tehát nem újratölthető) csomagolás visszaváltását.

Szintén lényeges, hogy az automaták a minta alapján a csomagolások regisztrált tömegét és formáját azonosítják be, illetve a termékre kerülő vonalkódot olvassák be, ehhez pedig szükség van arra, hogy sértetlen legyen a címke és ne legyen összenyomva a csomagolás.

Aminek örülhetünk

Az egyszer használatos italcsomagolásokat is magába foglaló betétdíjas rendszerre nagy szükség volt, hiszen a Reloop 2021-ben publikált adatai szerint a szakmai szervezet által vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb a nem a szelektív kukákba kerülő egyszer használatos italcsomagolások egy főre jutó mennyisége, az érték pedig 2019-re még tovább nőtt (összesen ~2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás; 211 db/fő/év). Ez akár 83%-kal is csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével. Az újrahasznosítási ráta az egyes anyagtípusok tekintetében rendkívüli módon megemelkedhet [PET: 91% (Mo.: 42%), fém: 89% (Mo.: 38%), alumínium: 87% (Mo.: 34%)], ami környezetvédelmi szempontból egyértelműan kívánatos.

Állásfoglalásunkban részletesebben is írunk az efféle rendszerek előnyeiről, azonban fontos megjegyezni, hogy a hulladékhierarchiában az újrahasználat megelőzi az újrahasznosítást, éppen ezért esszenciális lenne, hogy az új rendszer ne csupán ne lehetetlenítse el, de éppen hogy támogassa a többutas italcsomagolások alkalmazását. És ehhez kapcsolódódnak azok a szempontok, amelyek miatt részben fenntartásokkal, illetve félelmekkel várjuk az új rendszer kiépülését.

Aminek nem örülünk

A jogalkotó megtehette volna, hogy a piaci szereplők környezettudatosabb irányba terelése érdekében generálisan előírja a kiskereskedelemnek, hogy újratöltős palackok visszaváltására alkalmas gépet is telepíteniük kell, netán a MOHU-nak mint koncesszornak írják elő, hogy csak ilyet telepíthet minden visszaváltási pontra. Nem tették, amivel félő, hogy évtizedes távlatban megágyaztak annak, hogy ne legyen, ne lehessen újratöltés. A telepítésre kerülő gépek alapból a beérkező palackokat, dobozokat törik, tömörítik, újrahasználatra alkalmatlanná teszik.

Ahogy a MOHU honlapján olvasható, „a Mohu által biztosított automaták az egyutas palackok visszavételét biztosítják. Többutas üvegeket a built-in típusú berendezések mellé telepíthető, opcionális soft-drop modul tud kezelni.” A eddigi visszaváltható palackok „továbbra is visszaválthatóak lesznek, de az egyszer használatos termékkel ellentétben nem mindenhol, csak azokban az üzletekben, ahol árusítják is azokat.”

Ráadásul „A többutas palackokért nem jár kezelési díj” a visszaváltási pont (jellemzően élelmiszerüzlet) számára – szemben az egyutas csomagolásokkal, amelyekért az üzemeltetőket gépi üzemeltetési hely esetén 7,5 Ft, kézi visszaváltási hely esetén: 5 Ft + áfa/palack illeti meg. Azaz a kiskereskedelem kifejezetten ellenérdekeltnek tekinthető a többutas rendszer megtartásában, tehát félő, hogy nem fognak többutas automatát kérni, illetve nem fogják az egyébként igencsak helyigényes régebbi automatákat megtartani, hacsak a többutast forgalmazó gyártó nem lesz hajlandó legalább annyit fizetni, mint a koncesszor. (A MOHU-tól kapott információk szerint jelenleg már több mint 500 általuk telepítésre kerülő automatához igényelték a forgalmazók a modult, amely a többutas csomagolások fogadására is alkalmassá teszi a gépet.)

Szintén negatívumként említendő, hogy a vissza nem váltott csomagolások után kifizetett 50 Ft-ok a MOHU-nál maradnak. Az így „megnyert” pénzt ezzel szemben, a közérdekre való tekintettel, el kellene vonni, hiszen a koncesszor ezáltal ellenérdekelt a gyűjtés maximális felfuttatásában. Az így képződő alapból pedig az újratöltést, tehát a kibocsátás tényleges csökkentését lehetne, kellene támogatni.

Komoly hátrány továbbá, hogy jelenleg sajnos nem szerepel a jogszabályi háttérben és a koncessziós szerződésben semmiféle ösztönzés a keletkező, a MOHU által kezelendő, újrahasznosítandó hulladék mennyiségének mérséklésére. A rendszer a hasznosítási rátát preferálja, ez pedig az összmennyiséghez viszonyítandó. Az összes kibocsátás mértéke nem releváns, és a koncesszornak nem származik gazdasági előnye a hulladék mennyiségének csökkentéséből.

Milyen változtatásokra lenne szükség

Az önkéntes visszaváltási rendszerek működőképességének hosszabb távú megőrzése, netán bővülése a következő feltételek teljesülése esetén lenne lehetséges:

1. Az újrahasználatra kerülő üvegpalackok behozatalának és első forgalomba hozatalának EPR-díjmentessége (EPR: kiterjesztett gyártói felelősség), de legalábbis jelentős, 50-80%-os kedvezmény biztosítása. Az újratöltésre kerülő üvegpalackok mentesülését a következő okok indokolják: Ha a palack a fogyasztónál sérül vagy összetörik, úgy annak visszaváltására nem kerül sor, a palack így nemcsak a gyártóhoz, de a MOHU-hoz sem kerül vissza. A maradékhulladék-szállítás keretei közé kerül, ami teljesen más díjbeszedési és finanszírozási rendszeren alapul. Ha a palack a gyártónál, forgalmazónál megy tönkre (törik, vagy állapota miatt selejtezik) úgy a gyártó, forgalmazó a saját hulladékkezelőjének köteles átadni, tehát erre vonatkozóan egyedi szerződéssel kell rendelkeznie.
2. Az előírt, bevallott, és megfizetett EPR-díj (a jelenlegi helyzet megmaradása esetén) maradéktalan visszatérítése, ha az importból Magyarországra behozott, itt belföldi kiskereskedelmi forgalomban értékesített, visszaváltott üvegpalackok a belföldi forgalmazó által maradéktalanul visszaszállításra kerülnek.
3. A visszaváltási rendszerben részt vevő kiskereskedők kötelezése az újrahasználatra is alkalmas palackok visszaváltására. Ha a gyártó mellett a kiskereskedő is önkéntesen dönthet arról, visszaváltja-e az újratölthető palackokat, akkor továbbra is kizárhatja a piacról az újrahasználatra alkalmas göngyölegeket. Egyes kiskereskedelmi láncok már így tettek (Aldi), ehhez pedig most mások is csatlakoztak (Penny és Lidl, valamint a kisebb Sparok, Tescók is).
4. Szintén nagyon fontos elem, hogy az önkéntesen visszaváltható, újratölthető palackoknál az újonnan telepített gépek várhatóan vonalkódra fognak szelektálni (ez mindeddig csak az Auchanban zajlott így). Ez azt jelentheti, hogy az egyes láncok gépei csak azokat az üvegeket fogják visszavenni, melyek a náluk forgalmazott italfajták vonalkódjával rendelkeznek. Ha ez így lesz, úgy a betétdíjas üvegek nagy része az első forduló után a kukákba kerülhet.
5. Célszerű volna jogszabályi szinten előírni, hogy az újratölthető palackok és rekeszek kezelésével és tárolásával kapcsolatostöbbletköltségeket a kiskereskedő legfeljebb az egyutas italcsomagolások kezeléséért kapott térítés mértékéig érvényesítheti a gyártóval szemben.
6. Szintén jogszabályi szinten kellene rendezni, hogy amely ital szegmensben van vagy lesz újratölthető csomagolás elérhető, úgy azt is kötelező választékban tartani. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni az osztrák szabályozást, ahol kötelező kvótákat határoztak meg a kiskereskedelemben értékesített újrahasználható csomagolások arányára vonatkozóan.
7. Továbbá a jogszabályalkotók és olvasóink figyelmébe ajánljuk a Zero Waste Europe kapcsolódó ajánlásait is.