Mérföldkövéhez érkezett a világrekorder kötélhíd építése
A BME Építőmérnöki és Gépészmérnöki Kara oktatóinak közreműködésével tervezett „Nemzeti összetartozás hidja” sikeresen teljesítette a dinamikus és statikus terhelési próbát.
Sátoraljaújhelyen a Szár-hegyet és a Várhegyet összekötő híd építése új mérföldkőhöz ért április 3-án. Dunai László a BME Építőmérnöki Kar egyetemi tanárának vezetésével elvégezték rajta a dinamikus és statikus próbaterhelést, amelyek sikerrel zárultak.
Magyarország új turisztikai látványossága
A dinamikus próbaterhelést először kettő, majd tizenkettő, végül harminckét ember ritmikus mozgásával végezték. Dunai László szerint az átadás előtt ez az egyik legfontosabb pillanat a híd életében a statikus és dinamikus próbaterhelés. „A terhelés hatásaira a híd jól reagált, azokat a jelenségeket mutatta, amelyekre a tervezés során számítottunk” – mondta, majd azzal folytatta, hogy „az volt a cél, hogy megfelelően mozogjon és élményt adjon azoknak, akik egy kalandparkban erre rámennek”.
A turisztikai látványosságként épülő híd hossza több mint 700 méter, hat acélsodronykötél tartja a 80 méter magasban. Ezzel a technológiával Magyarországon, de a hosszát figyelembe véve a világon ez a leghosszabb épített ilyen típusú híd, tehát ez egyedi, rekordhíd. A 4 milliárd forintos projekt 2015-ben kezdődött, a híd átadását 2024 tavaszára tervezik.
A próbaterheléseket követően Dunai László válaszolt a bme.hu kérdéseire.
Hogyan zárult a statikus terhelési próba?
A statikus próbaterhelés során a hidat összesen 640 db 20 kg tömegű homozsákkal terheltük, különböző elrendezésekben. A mértékadó teher határára a híd maximális lehajlása meghaladta az 50 cm-t (érdekességként megjegyezzük, hogy 1 fok hőmérséklet emelkedés 2 cm lehajlást okoz).
Könnyű volt a dinamikus teszteléshez tesztelőket találni?
A dinamikus próbaterhelés csapata a helyi sportkörök tagjaiból, gimnáziumi tanárokból/tanulókból verbuválódott. Mellettük a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégiumának az eseményt meglátogató hallgatói is részt vettek a tesztelésben. A nagyszámú jelentkezőből, a vizsgálatot megelőző hídbejárás után sokan visszaléptek a feladattól, miután zavarónak találták a híd mozgását.
A tervezésnél jelentett-e különleges feladatot a híd hossza?
A híd hossza és típusa miatt több kihívással szembesültek a tervezők. Ezek közül kiemelendő a nagy kötélerő lehorgonyzása, valamint a híd vizsgálata széldinamikai és gyalogosdinamikai hatásokra. Ezekben a feladatokban a BME kutatói is segítették a tervezők munkáját.
A híd átadása előtt vannak-e még feladatai a tanszéknek, illetve az üzemeltetés során lesz még tanszéki feladat?
A próbaterhelés során a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék és az Általános és Felsőgeodézia Tanszék szakemberei olyan monitoring rendszert építettek ki a hídon, amelynek segítségével még több hónapon keresztül figyelhető a híd viselkedése a meteorológiai hatásokra (hőmérséklet, szél). A mérőrendszer által folyamatosan szolgáltatott szerkezeti állapotjellemzők alapján határozhatók meg a híd üzemeltetésének a gyakorlati feltételei.
A gyalogos kötélhíd tervezésében és próbaterhelésében részt vettek a BME Építőmérnöki Kar, Hidak és Szerkezetek Tanszék, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék, valamint az Általános és Felsőgeodézia Tanszék, illetve a BME Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék kutatói.
Forrás: BME/ Fotók: Dunai László
Kapcsolódó cikkek
« Ismerd meg a ciklusod és hozd harmóniába magad! Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben »