Haldoklik a Föld egyik legszebb természeti csodája a Nagy-korallzátony
Soha nem látott mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony kétharmadát. Az északi rész 67 százaléka már kifehéredett.
A Nagy-Korallzátony pusztulása az egyik drámai bizonyítéka a globális felmelegedésnek. Az óceánok vizének hőmérsékletemelkedése ugyanis súlyos károkat okozott a korallvilág érzékeny ökoszisztémájában, írja a BBC News.
Csak a meszes váz marad…?
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk, ezt hívják korallfehéredés jelenségnek. A korallok pusztulása súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és az óceáni világ ökoszisztémájára.
Az idei fehéredés a koralltelep középső harmadát érinti, míg a 2016-os az északi harmadát súlytotta. A szakértők szerint a két esemény időbeli közelsége miatt a koralloknak nincs esélyük regenerálódni.
Az északi harmad 67 %-a már elpusztult
A 2017-es már a negyedik tömeges korallfehéredés a területen, és ilyen rövid időn belül még sosem került sor újabb fehéredésre. A kutatók először 1998-ban észlelték a tömeges korallpusztulást a térségben, majd ezt követte a 2002-es a 2016-os és az idei hullám.
Az eddigi legsúlyosabb pusztulást a 2016-os korallfehéredés okozta, melynek következtében a Nagy-korallzátony 700 kilométeres északi harmadán a virágállatok 67 százaléka elpusztult.
10 év alatt tudna regenerálódni
A tömeges korallfehéredés nem jelenti minden esetben a koralltelepek végleges pusztulását, amint az óceánok hőmérséklete csökken, elkezdődik a regenerálódás. Azonban azoknak a koralloknak, amelyeket immár második egymást követő éve sújt a fehéredés, már nem tudnak újjáéledni. A virágállatoknak ugyanis nagyjából 10 évre és a tengervíz gyors lehűlésére van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak egy-egy súlyos korallfehéredés után.
Érzékeny ökoszisztéma
A 2000 kilométeres Nagy-Korallzátony kétharmada, mintegy 1500 kilométeres szakasz súlyos mértékben pusztul, már csak a déli harmad érintetlen. A queenslandi James Cook Egyetem kutatója, Terry Hughes szerint a világ kormányainak azonnal cselekedniük kell a klímaváltozás megállítása érdekében (elsősorban a széndioxid kibocsátás globális csökkentésével), nehogy a Föld egyik legszebb természeti csodája végérvényesen megsemmisüljön…
Tihanyi Petra
Kapcsolódó cikkek
-
-
Hamarosan kezdődik a csodaszép krókusz virágzás a Magas-Tátrában
-
Magyarország legnagyobb hóvirágmezője az Alcsúti Arborétumban
« Különleges természeti jelenség a „tűzesés” – évente csak egyszer látható 70 millió cipőt adományozott rászoruló gyerekeknek – minden eladott cipő után egyet adományoz »
