Vajon mit akar a másik? Az udvarlás izgalmas forgatókönyve

jan 13 • Psziché • Impress Magazin

Az udvarlás bár úgy tűnik, kezd hanyatlani a mai világban, azért még mindig megtalálhatóak azok az íratlan formulák, amelyekkel igyekszünk a másik fél szándékát kifürkészni.

Egyes nézőpont szerint az udvarlás leginkább egy rövidebb-hosszabb ideig tartó egyezkedési vagy alkufolyamat, melyben a kicsit adok is meg nem is forgatókönyve él. A kutatók megállapították, hogy az udvarlás, különböző, egymásból következő egyéni célokat magában hordozó állomásokon keresztül megy végbe.

 „A stílus maga az ember”

Az udvarlási folyamat legelső mozzanata az, amikor a leendő párok elkezdenek egymással ismerkedni. Ez az időszak a kölcsönös „önreklámozás” időszaka, önmagunk jó színben való feltűntetése. Az önreklámozás már akkor elkezdődik, amikor a találkozást megbeszélő telefonhívás véget ér. „Vajon mit vegyek fel” típusú kérdések már előkészítik önmagunk népszerűsítését. Ilyenkor a másik figyelmének a felkeltése a cél, a megjelenés, az öltözködés, a viselkedési taktikák változatos eszközeivel. A férfiaknak és a nőknek is egyaránt az a célja, hogy megmutassák saját maguk értékességét a másiknak.

Testünk jelzései

Testünk jelzései szinte mindig jól megmutatják ismerkedésünk célját. Számos vizsgálat kimutatta, hogy  az ismerkedés gyakorlatát különböző nem verbális jelzések közvetítik, mint pl. a szemkontaktus, szemöldökfelrántás, vagy éppen a mosoly. Kiderült, hogy miközben hagyományosan a férfiak a kezdeményezőbbek, és ők azok, akik többet is beszélnek eleinte, a nők azok, akik szabályozzák a férfiak közeledését. Bár ez nem azt jelenti, hogy ők passzívak.  A nők ugyanis sokkal érzékenyebbek a nem verbális jelzések értelmezésére, így képesek tesztelni és irányítani a férfiak udvarlási szándékait. Például a nők pillantásuk elfordításával, majd tartósan a másikra szegezésével, testük a másik fél felé fordításával és a partner „véletlenszerű” megérintésével biztatják a férfiak lépéseit. Egyes jelzések további közeledésre ösztönzik, míg mások elbizonytalanítják, vagy éppen megtorpanásra kényszerítik a férfiakat.

Közvetlen kapcsolat felvétele

Amikor az udvarlás során zöld jelzést kapunk, akkor indul el a valódi kapcsolat felvétele. Bár még nagymértékben jelen vannak a non verbális jelzések, ennek a szakasznak a legfontosabb eszköze a beszéd. Ebben az időszakban még nagy energiát mozgósítanak a másik szórakoztatására, ami arra szolgál, hogy a hosszas beszélgetések alkalmával – ami érdekes módon a kapcsolat előrehaladtával csökken – felmérjék a felek egymás intelligenciáját, személyiségét, kreativitását és a jövőbeli kapcsolatban való elköteleződésének mértékét.

Vajon mit akar a másik?

Sokszor lehet hallani a férfiaktól, hogy „nem értem, mit is akar ez a nő…” Az evolúciós kutatók megtalálták a választ, amely talán közelebb viszi a megoldáshoz a férfiakat. Történetesen arról van szó, hogy a nőkre általában egyfajta ambivalencia jellemző az udvarlás során, főleg annak kezdeti részében. Előfordul, hogy a nők kevesebbet árulnak el magukról, olykor félénk, visszahúzódó magatartást tanúsítanak. Ilyenkor az az igyekezet áll a háttérben, hogy mindent megtudjanak a férfiról, és felkutassák annak hajlandóságát a kapcsolat hosszútávú elköteleződése iránt.

Egy hullámhosszon

A kutatók úgy találták, hogy az udvarlási rítusban az idők folyamán az összehangolódás, például a másik fél beszédét kísérő fejbólintás, vagy az azonos ritmusban végzett testmozdulatok, egyfajta együttműködési készséget és egymásra hangolódást közvetít. Ez a fajta összehangolódás vélhetően azért alakult ki, hogy egymás jövőbeni elköteleződését hatékonyan tudják ellenőrizni.

Hódítás vagy menekülés

Az udvarlásnak általában két végcélja van: a hódítás vagy a menekülés. Éppen ezért sokszor felmerül a kérdés, vajon megéri-e ajándékokkal elhalmozni már a legelején a kiválasztott személyt? Az embereknél hosszú időkre jól visszavezethető, hogy az udvarlás előrehaladott szakaszában sokféle „ajándéktárgyak” cserélődtek a párok között. Az ajándékozás elsősorban a férfiak elköteleződésének jele: vacsora, virág, apró kedvességek, esetleg ékszerek jelzik elköteleződésüket a kapcsolat irányába. A nők maguk is érzékenyek ezekre az udvarlási rituálékra, és nagyobb figyelmet fordítanak azokra az ajándékokra, amelyek párjuk nagylelkűségét mutatják.

Az udvarlás tulajdonképpen egy izgalmas „játék”, ami legalább olyan szép és borzongató tud lenni, mint az ebből kialakult szerelem. Az udvarlással általában hosszútávra tervezünk, és sok energiát felhalmozva a biztosra megyünk, így meg van a maga forgatókönyve melynek az előrehaladása során a párok egyre jobban összecsiszolódnak, kapcsolatuk bensőségessé válik.

Vörös Orsolya – pszichológus
www.epszichologia-neurofeedback.hu

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »