HIRDETÉS

Megdőltek a memóriával kapcsolatos tézisek – új felfedezések a memóriáról

Júl 25 • LifeStyle • Impress Magazin

A Torontói Egyetem kutatói felfedezték, hogy a jó memória nemcsak azt jelenti, hogy képesek vagyunk megjegyezni bizonyos dolgokat, majd előhívni azokat.

Ezidáig úgy tudtuk – a tudósokkal egyetemben – hogy a jó memória azt jelenti, hogy képesek vagyunk minél több információt megjegyezni, és emlékezni azokra minél hosszabb időn át, valamint, hogy bizonyos dolgok elfelejtése egyenlő a memóriaromlással, írja a ScienceDaily.

A felejtés evolúciós haszna – okosabbak leszünk ha felejtünk

A Torontói Egyetem két kutatója, dr. Frankland és dr. Richards azonban felfedezte, hogy a felejtés ugyanolyan fontos része memória megfelelő működésének, mint az emlékezet, és hogy az agyunk valójában aktívan dolgozik azon is, hogy bizonyos dolgokat elfelejtsünk.

Az is kiderült, hogy az agyban külön mechanizmusok léteznek az emlékek szelektálására és a régi emlékek felülírására.

Az agy néha okkal szelektál azzal kapcsolatosan, hogy mire emlékezzünk és mit felejtsünk el. tehát bizonyos dolgok elfelejtése egyáltalán nem jelent memóriaromlást. Sőt, ezáltal okosabb döntéseket tudunk hozni.”

Agyunk kontrollálja az emlékeinket…?

„Memóriánknak nem az a célja, hogy minél pontosabban jegyezzünk meg mindenféle, jelentéktelen információt, hanem az, hogy egy adott élethelyzetben intelligens döntéseket tudjunk hozni releváns információk előhívásával. Agyunk tehát a hasznosság alapján optimalizálja az emlékeket, – mondta dr. Richards, a kutatás egyik vezetője.

 „Az agy valójában »direkt« felejti el az irreleváns részleteket, és inkább azokra a dolgokra összpontosít, melyek segítenek intelligens döntéseket hozni az életben. Az agyban vannak olyan mechanizmusok, melyek kifejezetten a felejtést segítik elő,és ezek a folyamatok teljesen különállóan működnek az információtárolástól.”

Agyunk felülírja a régi emlékeket – hogy nehezebben tudjunk hozzáférni

A felejtést támogató mechanizmusok közé tartozik például az olyan idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolat gyengülése vagy megszűnése, melyek emlékeket kódoltak. Egy másik mechanizmus pedig – melynek bizonyítékait Frankland saját laboratóriumi kísérletei is alátámasztják – az új neuronok keletkezése az őssejtekből.

Mivel minden új idegsejt a hipokampuszba integrálódik, ezek az új neuronkapcsolódások átalakítják és felülírják a régi emlékeket tároló áramköröket az agyban, ezáltal nehezebben lehet hozzájuk férni.

Ellentmondásosnak tűnhet, hogy az agy jelentős mennyiségű energiát fektet abba, hogy új idegsejteket hozzon létre a memória kárára. Dr. Frankland és dr. Richards szerint a felejtés és az emlékezés közötti kölcsönhatás az agyban lehetővé teszi számunkra, hogy intelligensebb döntéseket hozzunk.

…mindez az intelligens döntéshozatalt szolgálja!

A felejtés egyrészt lehetővé teszi számunkra, hogy alkalmazkodni tudjunk új lehetőségekhez azáltal, hogy elengedjük a régi, esetleg elavult információkat, melyek már nem segítik a fejlődést. „Ha az életben való eligazodás során agyunk kontrollálatlanul »öntené ránk« a memóriánkban eltárolt információhalmazt, ez nagyban megnehezítené a megalapozott döntéshozatalt” – mondja dr. Richards.

Az agy okkal szelektál a jelentéktelen és a lényeges emlékek megtartása és felidézése között. Az emlékeink tehát, úgymond „kontrollálva vannak”, ami az életben való eligazodást szolgálja a hatalmas információáradatban, melyben élünk…

Fazakas Virág

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »