A fülzúgás valójában a fejben van – és az agyat terheli

Már 8 • LifeStyle • Impress Magazin

A fülzúgás egy olyan rejtélyes tünet, melyre mind a mai napig nem találtak gyógymódot. Most kiderült, hogy az agy bizonyos területeinek aktivitásával függhet össze.

„A fülzúgás (tinnitus) egy láthatatlan jelenség, mely semmilyen eszközzel nem mérhető. Ezeket a hangokat a betegen kívül senki nem hallja – mondta dr. Fatima Husain, az Illinois Egyetem professzora. – Mivel nem lehet megmérni, ezért gyógyítani sem tudjuk, mert egyszerűen nem értjük, mi okozza.”

Husian kutatócsoportja fülzúgásos betegek agyát vizsgálta meg, hátha találnak valami közös jellegzetességet vagy elváltozást, ami közelebb vihet a megoldáshoz.

Az agy figyelemhálózatát érinti

A kutatók MRI-vizsgálat segítségével vizsgálták meg a fülzúgásos betegek agyműködését és az idegpályák működését. Az eredményekből kiderült, hogy a fülzúgás valójában a beteg fejében van – a precuneus agyi régió működésével függ össze.

A precuneus agyterület két egymással ellentétes, de egymással összefüggő agyi hálózathoz kapcsolódik. Az egyik a dorzális figyelőhálózat, amely akkor aktív, amikor az ember figyel valamire. A másik az alapértelmezett hálózat, amely az agy „háttérfunkcióit” látja el. Ez akkor lép működésbe, amikor az illető pihen, és épp nem gondolkodik semmin.

Amikor a figyelőhálózata bekapcsolt állapotban van, akkor a „pihenő mód” kikapcsol, és fordítva. Vagy az egyik, vagy a másik hálózat aktív.

„Észrevettük, hogy a fülzúgásban nagy szerepe van a két idegpálya megváltozott működésének” – mondta Sara Smidth.

Akkor sem tudnak kikapcsolni, amikor pihennek…

A kutatás során kiderült, hogy a krónikus fülzúgásban szenvedő betegek esetében az agy figyelőhálózati működése sokkal aktívabban működik, a pihenő mód pedig háttérbe szorul. Ez azt jelenti, hogy a fülzúgásos betegek még akkor sem tudnak kikapcsolni, amikor pihennek.

A fülzúgás tulajdonképpen olyan agyi hálózatokban bekövetkezett változásokkal függ össze, amelyek az agyat jobban a figyelem vagy éberség állapotában tartják, emiatt kevésbé tudnak kikapcsolni vagy pihenni.

 „Az idegpályák működésében bekövetkezett változás egy olyan objektív és invariáns jellemzője a fülzúgásnak, amely minden betegre jellemző volt – mondta dr. Fatima Husain. – Ez azt jelenti, hogy a fülzúgásos betegek akkor sem tudnak kikapcsolni, amikor pihennek. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért érzik gyakran fáradtnak magukat a fülzúgásban szenvedők.”

Husian kutatócsoportja jelenleg utánkövetéses módszerrel vizsgálják a fülzúgásos betegek agyi aktivitását, hogy kiderítsék, mikor és hogyan kezdődnek el ezek az agyi aktivitásban bekövetkezett változások.

Lehetséges megoldások – letölthető könyv

Maria Holl kidolgozott egy olyan gyakorlatsort, amely a 4000 éves kínai medicinára épül. Könyvében azt írja, hogy azoknál, akik legalább 6 hónapon keresztül, napi rendszerességgel végezték a gyakorlatokat, tízből nyolc páciens esetében teljesen elmúlt a fülzúgás.

A könyv 12 fejezetet, 12 gyakorlatsort tartalmaz, melyeket 2-3 hétig kell végezni, majd ezt követően lehet áttérni a következő fejezet gyakorlataira.

A könyv letölthető: ITT

Mivel a fülzúgásos páciensek nehezen tudnak kikapcsolni a feszített tempó, a túlzott teljesítménykényszer vagy a tartós stressz miatt, fontos, hogy megtanuljanak újra lazítani, és pihenő üzemmódra kapcsolni.

Érdemes ehhez pszichológus vagy kineziológus segítségét igénybe venni, valamint a vezetett meditáció, jóga és a tibeti hangtál terápia is jótékony hatású lehet, mivel ezek a módszerek a teljes ellazulás állapotába juttatják az embert.

A fülzúgás lelki háttere – a fülzúgás a mai kor stresszbetegsége

Forrás: ScienceDaily

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »