HIRDETÉS

Bizonyos állatok képesek megváltoztatni a nemüket – a bohóchal is ilyen

máj 1 • LifeStyle • Impress Magazin

Az állatvilág egyik különös jelensége, hogy néhány faj, bizonyos körülmények hatására, képes nemet váltani. Mindezt a fajfenntartás érdekében teszik.

A nemük megváltoztatására képes állatfajoknál ez a különleges képesség nem véletlenül alakult ki, írja az mnn.com.

Bizonyos körülmények között muszáj egy-egy tagnak nemet váltania ahhoz, hogy a faj fenn tudjon maradni. A nemváltás érdekes folyamata mindegyik állatnál más és más.

Legtöbbször a fajfenntartás az oka – de akadnak kivételek

A nemváltás jelensége általában természetes folyamat, akad azonban egy-két kivétel is. Néhány faj tagjai a globális felmelegedés, vagy bizonyos szennyezőanyagok hatására kezdtek el nemet váltani, ami ezeket az állatokat a kihalás felé sodorja.

Bohóchal

A bohóchalak születésüktől fogva magukban hordozzák mindkét nem jellegzetességeit, ezért bármikor nemet tudnak váltani.

Azért van erre szükség, mert a bohóchalak olyan csoportokban élnek, ahol mindig csak két tag érett szexuálisan. Egy nagy hím, és egy még nagyobb nőstény. Csak ők szaporodnak. A csoportban az összes többi hal kisméretű hím, akik nemileg éretlen állapotban élik az életüket.

Ha elpusztul a csoport egyetlen termékeny nősténye, a hím bohóchal nemet vált és nősténnyé alakul.

Ezután kiválasztja a csoportból a következő legnagyobb hímet, akivel új párt tudnak alkotni.

Bohóchal

Szalagos muréna

Az angolnák családjába tartozó kék-sárga szalagos muréna összes tagja megváltoztatja nemét az élete során.

Mindegyik hímként jön világra, majd a fejlődés során egytől egyig nősténnyé változnak.

A fiatal hímek még aprók, és fekete színűek. Majd amikor szexuálisan éretté válnak, és elkezdik megtermékenyíteni a petéket, kékre változik a színük. Ahogy tovább növekednek zöldessárgák lesznek, és ekkor változnak át nősténnyé. A szalagos murénák innentől kezdve életük végéig termékeny nőstények maradnak.

A zebra és sárkány murénáknál azonban épp az ellenkezője megy végbe. A nőstények változnak át hímekké abban az esetben, ha a csoportból hiányoznak a hímek.

Szalagos muréna angolna

Pillangók

A természetben ritka és érdekes jelenség a kétoldali günandromorfia, amikor egy élőlény hím és nőstény jellegzetességeket is mutat, (vagyis hímnős), és ez a külső jegyekben is megmutatkozik. Ez egy genetikai hiba a korai sejtosztódás során.

A pillangóknál ilyen esetben a szárnyak eltérő színe és mintázata mutatja, hogy az egyik fele nőstény, a másik pedig hím.

Pillangó

Kardinális pinty

A kétoldali günandromorfia a kardinálispintyek között is előfordul. Ilyenkor a madár egyik felén sárga és barna színű a tollazat, a másik felén pedig élénkvörös. A sárga fele a nőstény, a vörös pedig a hím.

Érdekesség, hogy ezek a pintyek sosem énekelnek és nem is párosodnak, az Illinois Egyetem kutatása szerint.

Kardinális pinty

Békák

A békáknál az utóbbi években fedezték fel, hogy a hímek egyre nagyobb számban változnak át nősténnyé. Ez azonban nem természetes folyamat, hanem egy gyomirtó, az atrazin okozza.

Az atrazin lecsökkenti a tesztoszteron (férfi nemi hormon) termelődését, az ösztrogén női nemi hormonét pedig fokozza. Ezért kezdtek el a békák tömegesen nősténnyé változni.

Európában már betiltották ezt a gyomirtót, amely az élővizekbe kerülve hatalmas pusztítást okozott. Ez a vegyi anyag megzavarja a kétéltű gerincesek nemi érési folyamatát, mivel teljesen felborítja a hormonműködésüket.

Béka

Szakállas agáma

Az ausztráliai szakállas agáma nemi váltása sem természetes folyamat. Ez a faj a globális felmelegedés hatására kezdett elnőiesedni.

A hőmérsékletre érzékeny hímek a melegebb hőmérséklet hatására már a tojásban megváltoztatják a nemüket.

Valójában genetikailag hímek maradnak, de úgy viselkednek, mintha nőstények lennének.

És, ami még megdöbbentőbb, hogy ezek a nemet váltó hímek „szupermamák” lesznek, vagyis kétszer annyi tojást raknak, mint egy átlagos nőstény. Valószínűleg így próbálják a hímek megmenteni fajukat a kihalástól…

Szakállas agáma

Zöld tengeri teknős

A zöld tengeri teknős embriók szintén hőmérsékletérzékenyek. Minél melegebb homokba kerülnek a tojások, annál nagyobb arányban kelnek ki nőstény teknősök. A globális felmelegedés hatására teljesen felborult a teknősöknél a nemek közti egyensúly aránya.

A Nagy-Korallzátony közelében, ahol a klímaváltozás hatása különösen intenzív, a teknőspopulációnak már a 99,8 százaléka nőstény. Ez pedig a faj kihalásához vezethet, írja a Current Biology.

Tengeri teknős

Forrás: mmn.com, current biology

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »