A 10 leggyakoribb alvászavar – okok és gyógymódok
Az alvászavarok alattomosan aláássák az idegrendszer működését, hosszú távon pedig komoly pszichés problémákat is okozhatnak.
Az éjszaka folyamán testileg-lelkileg regenerálódunk, de csak abban az esetben, ha rendeltetésszerűen „végezzük” a pihenést. Van, akinek már rögtön az elalvás gondot okoz, pedig normál esetben lefekvéstől számított tíz-húsz percen belül már a mélyalvás fázisában kellene lennünk, szinte totálisan „áramtalanítva”.
1. Elalvási problémák – túlhajszoltság
Ha lefekvéstől számított 15-20 percen belül nem tudunk elaludni, akkor elalvási problémával küzdünk. A virrasztás akár órákon át is eltarthat, mert valami megakadályozza, hogy kikapcsoljunk, és az alváshoz szükséges ellazult állapotba kerüljünk.
Okok: Nagyobb érzelmi feszültség, szellemi kimerültség, teljesítménykényszer, túlhajszoltság, rendszertelen életvitel áll a háttérben, de nagyobb mennyiségű koffein, vagy a lefekvés előtti tévénézés is kiválthatja.
Megoldás: Mérsékelni kell a tempót, mert a túlhajszoltság megzavarja a pihentető alvást. Fontos, hogy kikapcsolódjunk, és időt szánjunk a feltöltődésre. A rendszeresebb életmód kialakítása valamint a napi koffeinadag csökkentése is javíthat a helyzeten.
Segítheti az elalvást a mézes citromfű tea, vagy a párnára csepegtetett kellemes illatú kubeba illóolaj, légző- vagy relaxációs gyakorlatok, de a legfontosabb, hogy próbáljuk meg kikapcsolni az agyat. Ha a másnapi teendőket, intézni valókat leírjuk egy füzetbe, ezzel egyszerűen „letesszük” a problémát.
2. Fogcsikorgatás – szorongás, düh
Bármely alvási szakaszban előfordulhat. A felső és alsó állkapocs rettenetes erővel való összepréselése adja ki az elviselhetetlen csikorgó hangot. Az érdekessége az, hogy olyan erővel történik a préselés, amit az alany éber állapotban képtelen reprodukálni.
Okok: Olyan stressz lehet a háttérben, amit nem tudunk kezelni. Szorongás, elfojtott düh, harag, némely esetben a túlzott megfelelési vágy is kiválthatja. A roppant erőlködés reggeli fejfájást is okozhat, és a fogazat zománcrétege is károsodik.
Megoldás: Valami nagyon mélyen bánt, vagy zavar téged. Ebben az esetben fontos szakember (pszichológus vagy kineziológus) segítségét igénybe venni a lelkileg megterhelő élethelyzet kezeléséhez.
3. Horkolás
A horkolás általában a mély alvási fázisban történik, amikor az összes izom, köztük a nyelv és a torok izmai is, teljesen elernyednek. Mivel a leszűkült járaton nehezebben jut át a levegő, és kevesebb oxigén jut a szervezetbe, a horkolók emiatt egész éjjel a felszínesen alszanak. Szervezetük védekezésből nem engedi őket a mély alvás fázisába, mert onnét nehezebb felébredni, egy súlyosabb oxigénhiány esetén.
Okok: Horkoláshoz vezethet minden, ami a felsőlégutakat anatómiailag szűkíti, például az elhízás. Az alkohol, és némely gyógyszer (altatók, antidepresszánsok) is lágyabbá tehetik az izmokat, ettől éjszaka jobban elernyednek. Ha az ember túl fáradt, akkor több időt tölt a mély alvásban, növelve a horkolás esélyét.
Megoldás: Már pár kilós fogyás is lényeges változást hozhat. A rendszeres alvás pedig csökkenti a mélyalvás fázisokat. Több olyan egyszerű horkolásgátló eszköz is létezik, melyek nyitva tartják a légutakat. Érdemes szakorvossal konzultálni.
4. Éjszakai légzésszünet – apnoe
A horkolás egyik súlyosabb változata, amikor alvás közben, a légutak több másodpercre teljesen elzáródnak. A légzésleállás azért veszélyes, mert a véráramban lévő oxigén mennyisége rohamosan zuhanni kezd, és az agy pánikba esik. Felgyorsul a szívritmus, megnő a vérnyomás, majd jobb híján valami testhelyzetváltozást kezdeményez, a légutak felszabadítására, vagy felébreszti az illetőt. Az ilyen betegek óránként öt, tíz rohamot is átélhetnek, így csupán pár percet töltenek a mély alvásban. Alvás helyett örökös újrakezdésben töltik az éjszakát.
Okok: Az alvás közbeni légszomjat, általában többéves horkolás előzi meg, ezért fontos időben tenni a horkolás ellen.
Megoldás: A légzésleállások komoly betegségeket okozhatnak (magas vérnyomás, vércukor problémák), sőt a stroke kockázatát is növeli, ezért mindenképp orvosi kezelést igényel.
5. Alvajárás – felhalmozott szorongás, kimerültség
Az alvajárás a mélyalvás fázisából kilépéskor következik be, ezért az ébredés zavarának tekintik. A test felébredt, az agy viszont csak részlegesen. Üres tekintet, automatizált mozdulatok jellemzik ezt az ébrenlét és alvás közötti állapotot, amit még hátborzongatóbbá tesz, hogy az illetőnek fogalma sincs magáról, totális amnéziás állapotban van, és reggelre semmire sem emlékszik. Idegen helyen veszélyes lehet, mert az agy egy memorizált emlékkép alapján navigál. Balesetek zöme akkor fordul elő, ha az illető nem otthon alszik.
Okok: Gyerekeknél felhalmozódott szorongás, vagy kimerültség okozza. Felnőttkorban pedig, minden, ami a mély alvás mennyiségét növeli: nagyfokú stressz, fáradtság, kialvatlanság. Az alvajárót nem szabad felébreszteni, mert zavarodottságot okoz. Finoman vissza lehet vezetni őket az ágyba.
Megoldás: Gyerekeknél nem jelent súlyos lelki problémát, mivel nagyobb a mély alvás igényük, gyakrabban van esély a jelenség kialakulására. Felnőtt alvajáróknak azonban ajánlatos pszichológushoz, vagy orvoshoz fordulniuk, a háttérben meghúzódó okok feltárásához.
6. Lidércnyomás – jelentős pszichikai probléma a háttérben
Szintén a mély alvásból való részleges ébredés drámai formája, legtöbbször lefekvéstől számított egy órán belül történik. Ijesztő sikollyal ébred az illető, kipirult arccal, izzadtságban úszva ül az ágyban, arcát félelem torzítja. Minthogy az agy részlegesen éber, nem reagálnak a kérdésekre, a bejövő információt nem képesek feldolgozni. Az emlék pedig teljesen törlődik.
Okok: Gyerekeknél nem jelent súlyos lelki problémát, felnőttek esetében azonban jelentős pszichikai problémával hozzák összefüggésbe, ezért ajánlatos, csak úgy, mint az alvajárás esetében pszichológussal, orvossal konzultálni.
Megoldás: A pár perces rohamok után a gyerekek általában maguktól visszaalszanak. Ha mégis felébrednének, ne nézzük őket riadt arccal, mert nem értik mi történik. Mivel nem emlékeznek semmire, ne nyugtatgassuk őket, csupán segítsünk nekik visszaaludni.
7. Rémálmok – poszttraumás stressz
Az általában rendszeresen visszatérő, fenyegető tartalmú rémálmok a REM fázisban törnek ránk. A felébredéskori ijedelem, a lidércnyomáshoz hasonló, intenzív félelemmel jár. A különbség, hogy a rémálom tartalma egy visszatérő cselekménysorozat, amely a vége felé ijesztővé válik, ébredéskor pedig tisztán vissza tudjuk idézni az eseményeket.
Okok: Rendszerint negatív élmény előzi meg, olyan poszttraumás stressz okozza, amit nem sikerült a helyére tenni.
Megoldás: Mélyedj magadba, vagy kérj szakértői segítséget. A háttérben álló problémára összpontosíts.
8. Álmában beszél
Bármelyik fázisban előfordulhat ez a néha mulatságos, máskor ijesztő jelenség, de leggyakrabban a mélyalvásból az első részleges ébredés felé vezető úton, a szürkületi zónában esik meg velünk. Nem betegség, csupán működési zavar.
Okok: Akkor képes az illető részlegesen kommunikálni, ha az alvás különböző fázisaira jellemző csökkentett izomtónus nem következik be.
Megoldás: A jelenség jóindulatú, következmények nélkül való, majdhogynem általános. Nem kell ellene semmit tenni.
9. Alvás bulémia – erős teljesítménykényszer
Vizsgára készülő diákok, határidős munkát végző emberek hajlamosak arra, hogy éjszakákon át, az utolsó órákban próbálják meg behozni minden lemaradásukat. Pedig jobban tennék, ha aludnának, ugyanis ezzel a virrasztással, csak csökkentik a teljesítőképességet. A rendszeresen éjszakázók, akik a kihagyott éjszakákat átaludt hétvégékkel váltogatják, ugyanúgy rombolják egészségüket, mint az étkezési bulémiában szenvedők.
Okok: Erős teljesítménykényszer váltja ki.
Megoldás: A biológiai szükséglet elnyomásával nagy kárt okozunk magunknak. Egy rendszeresebb életvitel kialakításával és jobb időgazdálkodással megelőzhetjük, hogy a teljes kimerülésbe hajszoljuk magunkat.
10. Kellemetlen zsibbadás a lábakban – veseelégtelenség, vitaminhiány
Elalvás előtt az alsó végtagokban egy kellemetlen, zsibbadó érzés jelentkezik, ami mozgáskényszert vált ki, éjszakai járkálásra kényszerít. Jelentősen késlelteti az elalvást. A szindróma mindig nyugalmi állapotban jelentkezik, ahogy lefekszünk az ágyba.
Okok: Lehetnek betegségek, mit veseelégtelenség, vitaminhiány, vérszegénység, de leggyakrabban a mozgáshiányos ülő életmód miatt alakul ki.
Megoldás: Masszázzsal, nyújtással, rendszeres testmozgással lehet orvosolni vagy megelőzni ezt a problémát.
Ez a cikk J. Paul Caldwell, Alvászavar című könyve alapján készült.
Tihanyi Petra
60 másodperc alatt el lehet aludni a 4-7-8 légzéstechnika segítségével
Kapcsolódó cikkek
« Jön, megy, felfedez az új Star Wars kütyü Szeptemberben jön a Színházak éjszakája »
