Dr. Karikó Katalin az első magyar Nobel-díjas nő
Dr. Karikó Katalinnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat.
Az elismerést amerikai kutatótársával, Drew Weissmannel az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért nyerte el, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette.
„Azt mondom a fiataloknak, hogy amikor elhatározzák, hogy mivel akarnak foglalkozni, mire áldozzák az életüket, az legyen egy fontos dolog, amire égető szükség lenne. És persze élvezniük kell azt, amit csinálnak” – mondta dr. Karikó Katalin a Semmelweis Budapest Award tavaly decemberi átvétele kapcsán a Semmelweis Egyetem stábjának adott interjúban.
A tavalyi, Semmelweis Egyetemen rendezett Award díjátadó ünnepségen dr. Merkely Béla rektor kiemelte: dr. Karikó Katalin a hetvenes évek vége óta kutat, kísérletezik eltökélten. Már akkor az mRNS-technológiában látta a gyógyítás egy új módszerét, amikor erre jóformán még senki sem gondolt. Sőt, akkor is kitartott elképzelései mellett, amikor senki nem hitt neki, és elszántan dolgozott tovább akkor is, amikor nehézségekbe és falakba ütközött.
Felfedezésével emberek millióinak életét menthette meg, és neki köszönhető az is, hogy ma már egy biztonságosabb világban élhetünk, hisz van fegyverünk a COVID-19 vírussal szemben – mutatott rá. „Köszönjük, hogy megtanított minket arra, hogy ne csak lássuk, értsük és értékeljük az mRNS technológiában rejlő csodálatos lehetőséget, de hasznosítsuk és használjuk is. Ezt a hálát fejezi ki a most átadott díj, amely nemcsak a tudós kimagasló munkáját, hanem az ember kiválóságát: egyedülálló állhatatosságát és csodálatra méltó kitartását is elismeri” – hangsúlyozta a rektor a 2022 decemberi ünnepségen.
A Nobel-díjat az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését. Hozzájárultak ezáltal a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején – tudósított az MTI.
Dr. Karikó Katalin a harmadik magyar állampolgárságú Nobel-díjas és az első nő.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa. (MTI)
Dobozi Pálma
Forrás: Semmelweis Egyetem (Fotó: Barta Bálint)
Kapcsolódó cikkek
« Új öregedésgátló DNS kódokat fedeztek fel magyar kutatók – a hallhatatlan medúzák titka Erénynek tartják, de pont ezért veszélyes az edzésfüggőség »
