Új öregedésgátló DNS kódokat fedeztek fel magyar kutatók – a hallhatatlan medúzák titka

okt 1 • LifeStyle • Impress Magazin

Az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám izgalmas áttörést értek el az öregedés megértésében.

Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a „transzpozábilis elemek” mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják a genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.

Tudósok korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, a Piwi-piRNS útvonalat, amely segít szabályozni ezeket az ún. transzpozábilis elemeket és védelemmel szolgál ellenük.

Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben, vagy a rejtélyes Turritopsis dohrnii-ben, amelyet „halhatatlan medúzának” neveznek.

Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt.

A piwi-piRNS védelmi rendszer

A férgek belsejében a bejuttatott Piwi-piRNS védelmi rendszert tartalmazó sejtek zölden világítanak, ami annak ellenőrzésére szolgál, hogy a védelmi rendszer bejuttatása sikeresen megtörtént-e. Azok a férgek, amelyekben működik a piwi-piRNS védelem a transzpozábilis elemek ellen, 30%-kal tovább élnek.

Sturm Ádám, az ELTE Genetikai Tanszék kutatója és Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője korábbi, az öregedéskutatás területén mérföldkőnek számító közös cikkükben a Piwi-piRNS rendszer és a biológiai halhatatlanság összefüggésének izgalmas koncepcióját fogalmazták meg. A Nature Communications-ben megjelent legújabb publikációjukban kísérleti bizonyítékkal támasztották alá elméletüket. Kutatásuk megmutatta, hogy a transzpozábilis elemek aktivitásának szabályozása valóban meghosszabbíthatja az élettartamot, ami arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamatban.

A kutatók különböző technikákat alkalmaztak, hogy a transzpozábilis elemek aktivitását csökkentsék. Ennek hatására a férgek lassabban mutatták az öregedés jeleit. Sőt, amikor több transzpozábilis elem tevékenységét egyszerre tudták lecsökkenteni, a férgek élettartama még tovább nőtt.

„Élettartam-vizsgálataink során pusztán a transzpozábilis elemek leszabályozásával vagy a Piwi-piRNS-szabályozás felerősítésével statisztikailag szignifikáns élethossz növekedést értünk el – magyarázta Sturm Ádám. – Ez megnyitja a kaput a módszer számtalan lehetséges alkalmazása előtt az orvostudomány és a biológia világában.”

Öregedésgátló DNS-kódok

Ezenkívül az ELTE kutatóinak csapata speciális epigenetikai módosításokat fedezett fel e férgek DNS-ében az öregedési vizsgálataik során, különösen a transzpozábilis elemekben. Az epigenetikai módosítások a DNS olyan módosításai, amelyek nem a DNS-kódot, azaz a szekvenciát érintik. A DNS N6-adenin metilációnak nevezett módosításokról megfigyelték, hogy növelik a transzpozábilis elemek aktivitását, és azt találták, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre több lesz az N6-adenin metiláció az állatokban, ami arra utal, hogy ez az epigenetikai módosítás szintén fontos szerepet játszhat az öregedésben.

Az ELTE genetikusainak kutatása jelentősen hozzájárul az öregedés okainak meghatározásához. Ha jobban megértik ezeket a mobilis DNS-elemeket és az őket irányító útvonalakat, a tudósok jó úton haladhatnak az élet meghosszabbítása felé.

Forrás: ELTE TTK

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »