A rómaiak sokkal tartósabb betont készítettek, mint a mai építőipar – és környezetkímélőbb módon
A római korban gyártott beton jóval tartósabb annál, amit a mai építőipar képes előállítani. Ráadásul az eljárás még környezetkímélőbb is.
A Kaliforniai Egyetem kutatói speciális technológiával elemezték az ókori „tengeri beton” szerkezetét, és felfedezték azokat a tulajdonságokat, amelyek fenntarthatóvá és tartósá tették az ókori római betont.
Felfedték az ókori római beton összetételét
„A mai modern betonépítmények élettartamát 100-120 évre tervezik. A római Pantheon vagy az ókori kikötői létesítmények – mólók, hullámtörők – ezzel szemben 2000 éve dacolnak az elemekkel” – mondta Paulo Monteiro környezetvédelmi mérnök, a kutatás vezetője.
Az ókorban vulkáni hamut, meszet és tengervizet kevertek össze a beton elkészítéséhez.
Így olyan keverék jött létre, amely károsodás nélkül volt képes folyamatosan reakcióba lépni a környezetével. Az ötletet a rómaiak a természetben megtalálható cementált vulkáni lerakódásoktól vehették.
Előállítása kevésbé volt ártalmas a környezetre
A kutatás során kiderült, hogy a mai cementfajtákhoz képest az ókori „tengeri-beton” kevesebb szilíciumot tartalmazott, amely a magas alumíniumtartalmú vulkáni hamuval egy rendkívül szilárd vegyületet alkotott.
A vizsgálatok kimutatták, hogy az ókori beton előállítása kevésbé volt ártalmas a környezetre, mint a modernkori cementgyártás.
A mai betongyártás okozza a globális széndioxid-kibocsájtás 7 százalékát
A ma legelterjedtebb Portland-cementeket mészkő hevítésével, kevés ásványi agyag hozzáadásával állítják elő. A gyártási folyamat során a cementégető kemencében az anyagot 1450 Celsius-fokra hevítik.
A rómaiak kevesebb mészkő felhasználásával állították elő a cementet, így mindössze 900 Celsius-fokra kellett hevíteni a kemencéket. A gyártás során kevesebb tüzelőt használtak fel, és kisebb volt a szén-dioxid-kibocsátás is.
Lenne mit tanulni az ókori építészektől…
„A beton modern világunk egyik legelterjedtebb építőanyaga. Évente 19 milliárd tonnát használunk fel belőle, miközben a cementgyártás számlájára írható a globális szén-dioxid-kibocsátás 7 százaléka. Ez a gyakorlat hosszú távon nem folytatható” – mondta Paulo Monteiro, a Lawrence Berkeley Laboratórium professzora.
A tudós szerint a modern építőanyag-ipar sokat tanulhat a rómaiaktól, annak ellenére, hogy az ókori betongyártási technológia nyilván nem vehető át egy az egyben.
Ugyanakkor az antik építészek szakmai titkainak megfejtése segíthet tartósabb betont előállítani a mainál környezetkímélőbb technológiával.
Forrás: MTI / news.berkeley.edu
Kapcsolódó cikkek
-
-
Egy szicíliai kisváros történelmi központját magyar építészek tervezték újjá
-
Öntisztuló, lebegő úszómedence épül a New York-i East Riverben
« A japán Microsoftnál bevezették a 4 napos munkahetet – 40%-kal nőtt a teljesítmény Hajókönyvtár viszi az olvasnivalót Svédországban a kisebb szigetek lakóinak »
