HIRDETÉS

A rómaiak sokkal tartósabb betont készítettek, mint a mai építőipar – és környezetkímélőbb módon

nov 8 • ÖKO-világ • Impress Magazin

A római korban gyártott beton jóval tartósabb annál, amit a mai építőipar képes előállítani. Ráadásul az eljárás még környezetkímélőbb is.

A Kaliforniai Egyetem kutatói speciális technológiával elemezték az ókori „tengeri beton” szerkezetét, és felfedezték azokat a tulajdonságokat, amelyek fenntarthatóvá és tartósá tették az ókori római betont.

Felfedték az ókori római beton összetételét

„A mai modern betonépítmények élettartamát 100-120 évre tervezik. A római Pantheon vagy az ókori kikötői létesítmények – mólók, hullámtörők – ezzel szemben 2000 éve dacolnak az elemekkel” – mondta Paulo Monteiro környezetvédelmi mérnök, a kutatás vezetője.

Az ókorban vulkáni hamut, meszet és tengervizet kevertek össze a beton elkészítéséhez.

Így olyan keverék jött létre, amely károsodás nélkül volt képes folyamatosan reakcióba lépni a környezetével. Az ötletet a rómaiak a természetben megtalálható cementált vulkáni lerakódásoktól vehették.

Előállítása kevésbé volt ártalmas a környezetre

A kutatás során kiderült, hogy a mai cementfajtákhoz képest az ókori „tengeri-beton” kevesebb szilíciumot tartalmazott, amely a magas alumíniumtartalmú vulkáni hamuval egy rendkívül szilárd vegyületet alkotott.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az ókori beton előállítása kevésbé volt ártalmas a környezetre, mint a modernkori cementgyártás.

A mai betongyártás okozza a globális széndioxid-kibocsájtás 7 százalékát

A ma legelterjedtebb Portland-cementeket mészkő hevítésével, kevés ásványi agyag hozzáadásával állítják elő. A gyártási folyamat során a cementégető kemencében az anyagot 1450 Celsius-fokra hevítik.

A rómaiak kevesebb mészkő felhasználásával állították elő a cementet, így mindössze 900 Celsius-fokra kellett hevíteni a kemencéket. A gyártás során kevesebb tüzelőt használtak fel, és kisebb volt a szén-dioxid-kibocsátás is.

Lenne mit tanulni az ókori építészektől…

A beton modern világunk egyik legelterjedtebb építőanyaga. Évente 19 milliárd tonnát használunk fel belőle, miközben a cementgyártás számlájára írható a globális szén-dioxid-kibocsátás 7 százaléka. Ez a gyakorlat hosszú távon nem folytatható” – mondta Paulo Monteiro, a Lawrence Berkeley Laboratórium professzora.

A tudós szerint a modern építőanyag-ipar sokat tanulhat a rómaiaktól, annak ellenére, hogy az ókori betongyártási technológia nyilván nem vehető át egy az egyben.

Ugyanakkor az antik építészek szakmai titkainak megfejtése segíthet tartósabb betont előállítani a mainál környezetkímélőbb technológiával.

Forrás: MTI / news.berkeley.edu

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »