HIRDETÉS

A múló idő méltóságteljes védjegye

okt 31 • LifeStyle • Impress Magazin

Még mindig telt hullámokban bomlik szét ősz haja, ujjaiba mély barázdákat szántott a megszámlálhatatlan érintés, kézmosás, cipzár lehúzás, naplófeljegyzés.

Szeme köré szelíd árkokat mosott az idő, vastag szemüvege bizalomkeltő ráncokat keretez, kizárólag íráshoz és olvasáshoz. Komplementer tornacipőt viselünk. Miközben ő elegáns mozdulatokkal pár francia impressziót vet papírra a Március 15-e téren, én róla mentek el egy feljegyzést. Megnyugtató a közelsége, az érett, tenger barnított arcát kiemelő fehérség és rozsdabarna-sárgás ing. Elindul, bicegő járásából látni csak korát, minden rezdülése életerős és nyugodt, a múló idő méltóságteljes védjegye. Szépen idézi a maga mögött hagyott évtizedeket. Egy kislány is átbotladozik előttem, méregeti lépései nagyságát, mi fér bele. Egy bukdácsolás után kezét leporolva, apját utánozva, folytatja útját a megszámlálhatatlan barázdákig…

Még maradok. Meleg napfény szikrázik az indigókék farmeron, áthatolva rajta forrónak hat ereje mire a lábszáramig ér. Jó itt elvegyülni a turisták között, ahol senki nem csodálkozik rá, hogy vasárnap délben miért nem éppen a húsleves habját szűröm le, és miért nem épp egy kuglófot veszek ki a sütőből. Csak azt bánom, hogy elengedtem ezt az embert anélkül, hogy elmondta, mit írt a füzetébe október 27. alá. ”Igyekezz változtatni a változtathatón, fogadd el a változtathatatlant, és tégy különbséget a kettő között.”  Az idő múlik, és ezen nem lehet változtatni. Szeretném szépen idézni.

Erős Diána

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »