5 ősi rejtély, melyeket ez az évszázad fog megfejteni
A 21. század a felfedezések „new age” kora Friedrich Hiebert kutató szerint, aki rejtélyes ősi titkok megfejtését várja ettől az évszázadtól.
A National Geographic geológus kutatója, Friedrich Hiebert összeállított egy listát, ami olyan ősi civilizációkkal kapcsolatos titkokat és megfejtésre váró kérdéseket tartalmaz, melyekre a technológia fejlődésének köszönhetően hamarosan választ kaphat az emberiség.
Letűnt civilizációk Közép- és Dél-Amerikában
Amióta a régészek használják a LiDAR fénydetektáló technológiát, szó szerint belátnak a dzsungelek mélyére, és ezáltal föld alatt rejtőző elsüllyedt városokra és letűnt civilizációk nyomaira bukkanhatnak. Hielbert szerint Közép- és Dél-Amerika még számos feltáratlan eddig ismeretlen civilizációt rejt, melyekről nincs tudomása a világnak.
Fotó: Dave Yoder
A Minószi civilizáció rejtélyes nyelve
Már több mint egy évszázada annak, hogy a tudósok az ősi minószi civilizáció nyomait felfedezték a mediterrán térségben, de a kutatók mind a mai napig nem fejtették meg a nyelvüket. A Minószi kultúra bölcsője Kréta volt, ahol rengeteg adat áll rendelkezésre a különleges hieroglifikus írásról, melyeket a kutatók számítógépes programokkal próbálnak megfejteni.
Fotó: O. Louis Mazztenta
Egy máig feltáratlan sír
A régészek már megtalálták Qin Shi Huang Di több ezer agyagkatonát rejtő temetkezési helyét, a sírt azonban még a lehetséges károk okozása miatt még nem nyitották fel. „Az olyan távérzékelő eszközök, mint a GPR és a magnetométerek azonban adhatnak egy képet a belső szerkezetről. Mini robotokkal pedig meg lehet közelíteni és felnyitni a sírt. Ezek minimális sérülések mellett tudnak adatokat gyűjteni a sírban található felbecsülhetetlen értékű leletről”.
Fotó: Dave Yoder
A Nazca-vonalak célja
Peru déli részén 1920-ban fedezték fel a rejtélyes Nazca-vonalakat, melyeknek célja máig rejtve maradt a világ előtt. Több teória is napvilágot látott már. Néhányan azt feltételezik, hogy az ábrák perui csillagképek lehetnek, mások vízforrásokhoz vezető jelzésként értelmezik a rajzokat. Talán ez az évszázad erre a rejtélyre is megadja majd a választ.
Fotó: Robert Clark
A „Khan project”
A GPR (földradar) technológia lehetővé teszi, hogy a régészek megvizsgálják a föld alatti területeket ásatások nélkül. A National Geographic „Khan projekt” kutatócsoportja például műholdas felvételek alapján térképezi fel Dzsingisz kán lehetséges temetkezési helyét, a mongolok szent hegye Burkhan Khaldun környékén, majd ezt követően GPR vizsgálatokat végeznek a helyszínen. „A kutatások egyelőre még nem jártak sikerrel”, mondja Hiebert, a technológia azonban már az emberiség kezében van, és már csak idő kérdése, hogy felfedezzük ezeknek a nagy uralkodóknak a sírjait”.
Fotó: A. Duurenjargal – unesco.org
Tihanyi Petra
Kapcsolódó cikkek
« Aszalt áfonyás – pekándiós sajtgolyók Jobb később, mint soha? A halogatás pszichológiája… »
