HIRDETÉS

Az emberi testnek több mint a felét nem emberi sejtek alkotják

Júl 10 • LifeStyle • Impress Magazin

Testünk sejtjeinek csupán 43 százaléka áll emberi sejtekből. Az emberi test másik felét egy mikroszkopikus világ (baktériumok, vírusok és gombák) alkotják.

Az emberi test szinte minden zugában mikroszkopikus élőlények – baktériumok, vírusok, gombák és archeák– élnek, írja a BBC.

Ennek a mikroszkopikus világnak a legnagyobb koncentrációja azonban bélrendszerünk sötét, oxigénhiányos mélységeiben található.

„Testünk nemcsak belőlünk áll”

„Valójában sokkal több mikroba él a testünkben, mint amennyi emberi sejt – mondta dr. Rob Knight, a San-Diégói Kaliforniai Egyetem professzora. – A testünk nem csak belőlünk áll.”– tette hozzá.

A jelenlegi becslések szerint az emberi test mindössze 43 százalékát alkotják az emberi sejtek. A másik részét baktériumok, vírusok, gombák és archeák alkotják.

Különféle baktériumtörzsek és sejttelepek az egész testünkben élnek, de legnagyobb mennyiségben a bélrendszerünkben találhatók.

„Akkor mi is az ember valójában?” – tette fel a kérdést dr. Sarkis Mazmanian mikrobiológus professzor. „Véleményem szerint a saját DNS-ünk kombinációja és a bélmikróbáink DNS-ének az összessége vagyunk.”

Fontos szerepet játszanak az egészségünkben

„Naivitás lenne azt gondolni, hogy azzal rengeteg mikrobával, melyet magunkban hordunk nem vagyunk kölcsönhatásban, hogy ezek a mikroorganizmusok semmilyen hatással nincsenek a testünkre – mondta dr. Sarkis.”

Ezek a sejttelepek együttműködnek velünk, és alapvető fontosságúak az emberi szervezet egészsége szempontjából.

A bennünk élő mikrobák fontos szerepet játszanak az emésztésben, az immunrendszer szabályozásában, a betegségek elleni védekezésben, és a létfontosságú vitaminok előállításában is.

Dr. Trevor Lawley egészséges és beteg emberek teljes mikrobiomját próbálja kitenyészteni. „Betegség esetén a szervezetből általában hiányoznak bizonyos mikrobák. Ezért az új koncepció az, hogy pótoljuk, vagyis visszatelepítjük ezeket – mondta dr. Lawley. – Egyre több bizonyíték van arra, hogy a bélflóra megjavítása valódi gyógyuláshoz vezethet például a fekélyes vastagbélgyulladásos betegeknél.”

Fazakas Virág

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »