Magyarország legkisebb védett területe – a Megyer-hegyi tengerszem
Magyarország védett természeti kincsei közé tartozik a Sárospatak fölött található, sziklák között megbújó, Megyer-hegyi tengerszem.
A tengerszem elnevezés a hegységekben előforduló, kis kiterjedésű, édesvizű tavat jelent, melynek vize a gleccserek olvadásából származik.
Egykor híres malomkőbánya volt
A hazánkban található Megyer-hegyi tengerszem azonban csak látványra hasonlít a tengerszemekre, valójában egy bányató. Kialakulását nem a természet, hanem az egykori malomkő bányászati tevékenység okozta, melyet az idők folyamán esővíz töltött fel.
70 méteres sziklák között
A 15. századtól itt bányászták a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit. A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték. Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű esővíz gyűlt fel, így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó.
A legkisebb védett terület
A tó mélysége egyes helyeken a 6,5 métert is elérheti, a tavat körbevevő sziklafalak 70 méterre magasodnak a víztükör fölött. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott „kanyon” szintén érdekes látványt nyújtanak.
Természeti hungarikum
A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt. Az egykori bányaudvaron jelenleg is látható néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei.
A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, melynek teljes neve: Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. A Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó terület Magyarország legkisebb védett területe.
Könnyen megközelíthető
A tengerszem jól megközelíthető a turisták számára. A kijelölt ösvényeken, információs táblák is segítik a tájékozódást.
Illetve korlátok teszik biztonságossá a helyet azoknak, akik felülről – a hajdani bánya pereméről – is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba.
Tihanyi Petra
Kapcsolódó cikkek
« „Környezetvédelmi Nobel-díjat” kapott az OceanCleanup – 20 éves diák találmánya Az aranyló Nap templom – 300 ezer Buddha szoborból »