Petra a sziklába vájt város – rejtekhely a sivatag mélyén

okt 19 • Földgömb • Impress Magazin

Jordánia sziklahasadékokkal övezett szurdokvölgyében található a sziklába vájt titokzatos oázis-város Petra, amely a világ hét új csodájának egyike.

A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy ősi arab törzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. Petra Kr. e 200 – Kr. u 100 között élte virágkorát.

A világ 7 új csodája között

Petra a 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben egy svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra az UNESCO kulturális világörökség helyszíneinek egyike, 2007-ben pedig a világ hét új csodája közé is beválasztották.

Elszigetelt rejtekhely – oázis a sivatag mélyén

A sivatag mélyén ebben az elszigetelt, nehezen megközelíthető sziklafalaktól bezárt völgyben mesterséges oázist hoztak létre az itt élő nabateusok. Fejlett csatornarendszert építettek ki, egyedi építészeti stílust hoztak létre, így a száraz és barátságtalan környezetben is fent tudták tartani a várost.

Közfürdőket, díszes szökőkutakat, gyönyörű kerteket építettek, melyhez a vizet a hegyről szállították egy 6,5 kilométer hosszú kerámiával kirakott vízvezetéken keresztül. Mivel a hatalmas sziklafalak között kanyargó szurdok jól védhető, ide helyezték virágzó fővárosukat, amit gyakorlatilag egy az egyben sziklából faragtak ki. A titokzatos 2000 éves ősi romváros egy sziklába vájt ékszerként rejtőzik az óriás sziklák között.

Út a sziklahasadékokon át

A bejárathoz az út egy szűk, 1200 m hosszú sziklahasadékon keresztül vezet, melyen a mai látogatóknak is át kell kelniük. A hasadék majd 100 méter magas óriás sziklái néhol mindössze egy méteresre szűkülnek. A titokzatos városhoz meglehetősen vadregényes útvonalon juthatunk el.

Aztán, egyszer csak a sziklahasadék mögül egy tágas térre érkezünk. Örökké emlékezetes marad a pillanat, amikor az árnyas, szűk sziklahasadék mögül kilépve, hirtelen szembe találjuk magunkat a Kincsestár napsütötte homlokzatával. Bámulatos, csodaszép és lebilincselő szikladombormű látványával nem lehet betelni.

A hellenisztikus kapu – a Kincstár

A szurdok végénél áll a leghíresebb petrai építmény, a 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus Kincstár impozáns, színpadi díszletre emlékeztető homlokzata. A sziklafalba vájt gigantikus fülkébe illeszkedő kétszintes homlokzatot Alexandriából eredő építészeti elemek, faragványok és fríek díszítik. A falakon görög jeleneteket ábrázoló féldomborművek láthatók.

A Kincsestár után jutunk le a völgybe, ahol királysírokat láthatunk, finom rózsaszín és más tónusú homokkőből kifaragva. Néhány sír klasszikus stílusával tűnik ki, mások jellegzetes nabateus díszítésűek, az asszír és az egyiptomi építészet hatásait mutatják. Az erózió erősen megrongálta a sziklák domborműveit, csaknem a felismerhetetlenségig eltűntek.

Az Al Deir templom

A Kincsestártól félórás gyalogút vezet az Al Deir templomhoz. A belső tér egyetlen hatalmas terem. Felhaladva a lépcsőn, az istenképmás őrzésére kialakított falmélyedést látunk. A régészek szerint Al Deir vallásos ünnepek helyszíne lehetett, az előtte kialakított sík terepen gyülekeztek a zarándokok és hívők hatalmas tömege.

Egyedülálló kőfaragó technika

A fővárosban – a sivatagi nomádnépek szokásainak továbbfejlesztésével, egyedi építészeti stílust teremtve – a nabateusok a kőfalakból faragták ki elegáns, monumentális épületeiket, templomaikat, fürdőiket, lakóházaikat és sírboltjaikat. Tökélyre fejlesztették fazekas, kőfaragó és ciszternaépítő tudományukat. A sziklák között fakadó patak vizét ötletes felszíni és földalatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel vezették a városba, hogy a rendelkezésre álló víz minden cseppjét megőrizzék.