HIRDETÉS

A Világörökség magyar helyszínei

jan 30 • Földgömb • Impress Magazin

Magyarország nyolc természeti és kulturális értéke került fel eddig az UNESCO Világörökségi listára.

Az UNESCO 1972-ben hozta létre a Világörökségi programját, melynek célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele (Világörökségi Lista). A programban részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára.

Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

Magyarországon elsőként Budapest nyerte el a Világörökség rangot 1987-ben a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó területekkel. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt.

A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, Gresham-palota, a pesti Vigadó. Az e szakaszon található négy Duna-híd, a Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd szintén része a Világörökségnek.

2002-ben a Világörökségi Listára került még az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen.

V1

Hollókő – a hagyományőrző palóc falu

A Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt a Világörökség Bizottság Budapest mellett elsőként vette fel a Világörökség Listára 1987-ben. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.

V2

Aggteleki-karszt

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi lista természeti értékei közé. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon.

V3

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint hazánk történetének legkülönbözőbb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.

V4

Hortobágyi Nemzeti Park

A Magyarország egyik szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listára. A Hajdúság és a Tisza között elterülő hortobágyi Puszta Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.

V5

Pécsi ókeresztény sírkamrák

A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek a Világörökség kulturális értékei közé. A sírkamra-együttes építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit.

V6 

Fertő kultúrtáj

A Magyarország és Ausztria területén elhelyezkedő Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben nyertek felvételt a Világörökségek közé. A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava is egyben.

V7 

A tokaji borvidék

A tokaji borvidék szintén világhírű nemzeti kincsünk, mely az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökségi rangot. A Világörökségi helyszín 132 négyzetméternyi szőlőtermő területet és 27 települést foglal magában.

V8

Világörökségi helyszínek a nagyvilágban

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »