A műanyag több üvegházhatásúgáz-kibocsátásért felel, mint a légi közlekedés és a hajózás

márc 5 • ÖKO-világ • Impress Magazin

A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz.

A CleanHub jelentés szerint a műanyag több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.

Legfontosabb megállapításaik:

1) A műanyagok évente 3,4%-kal (1,8 milliárd tonnával) járulnak hozzá a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásához – ez több, mint a légiközlekedési (1,9%) és a hajózási (1,7%) iparágaké.
2) A műanyagok 93%-a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával készül – a kitermelt kőolaj 14%-át erre fordítják.
3) A műanyagokhoz kapcsolódó kibocsátás 60%-a a gyártásból, 29%-a a forgalmazásból, 11%-a pedig az ártalmatlanításból származik.
4) Az évente kidobott 353 millió tonna műanyagnak mindössze 9%-át (31 770 000 tonna) hasznosítják újra.
5) A műanyaghulladék évente több millió tengeri madarat és tengeri emlőst öl meg.

A jelentés iparági kutatások felhasználásával rávilágít a műanyag gyártása, forgalmazása és ártalmatlanítása során keletkező kibocsátásokra, valamint az élővilágra és a környezetre gyakorolt mérgező hatásokra.

Mivel a hírek szerint a mikroműanyagok az élelmiszerektől kezdve az antarktiszi tengeri jégen át gyakorlatilag mindenben megtalálhatóak, soha nem volt még ilyen sürgető annak megértése, hogy a műanyag milyen mértékben járul hozzá az éghajlat és az ökoszisztéma változásához.

Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint a műanyagok 1,8 milliárd tonna ÜHG-kibocsátásért felelősek, ami az összes kibocsátás 3,4%-a. Ez sokkal több, mint a kibocsátásukról hírhedt iparágak, például a légi közlekedés (1,9%) és a hajózás (1,7%), ami rávilágít arra, hogy többet kell tenni a műanyag kibocsátásának csökkentése érdekében a gyártás, a felhasználás és az újrahasznosítás minden egyes szakaszában.

A műanyag már a kezdetektől fogva hatalmas mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot használ fel: az összes kőolajból minden hetedik hordó (14%) a gyártására megy el. Az olajtermelés 1990 óta becslések szerint 40%-kal nőtt, ami azt eredményezi, hogy évente 629 millió tonna olajat használnak fel műanyagok előállításához – ez a szám évről évre növekszik. Jelenleg a műanyagok 93%-a fosszilis tüzelőanyagokból készül, és csak 6%-a újrahasznosított műanyagból. A fennmaradó 1% növényi alapú(ami nem feltétlenül jelenti, hogy lebomló – a szerk.).

A gyártási folyamat adja a műanyag kibocsátásának nagy részét, háromötödét (60%-át). A globális adatok szerint a műanyaggyártás legnagyobb része Kínában történik – ahol az összes műanyag közel egyharmada (32%) készül –, majd Észak-Amerika (Kanada, Mexikó és az USA együttesen) az összes műanyag 18%-át, Európa pedig további 15%-át állítja elő.

A műanyag forgalmazási szakasza – a csomagolás, a logisztika és a szállítás – szintén jelentős mértékben hozzájárul a teljes kibocsátáshoz, mintegy 29%-ban. A legtöbb műanyag-kibocsátásért a csomagolás felelős (40%), és ez egy önmagát erősítő ciklus, mivel a műanyagtermékek akaratlanul is több csomagolóanyag előállításához vezetnek – hiszen a műanyag termékeket is gyakran műanyagba csomagolják.

A műanyag ártalmatlanítása a teljes kibocsátás 11%-át teszi ki, különösen azért, mert a műanyagnak világszerte csak 9%-át hasznosítják újra. Az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 4% – a műanyaghulladék 73%-a hulladéklerakóba kerül (becslések szerint évi 27 millió tonna), 19%-át elégetik (ami szintén hihetetlenül környezetszennyező), további 4%-át pedig rosszul kezelik vagy nem gyűjtik be. (Ld.: OECD)

A hulladéklerakókba kerülő hatalmas mennyiségű műanyagévszázadok alatt bomlik le, és eközben különféle mérgező vegyi anyagok szabadulnak fel.

A rosszul kezelt hulladéklerakókból millió tonnás nagyságrendben szűrődnek be a nagyobb víztestekbe és a szárazföldi környezetbe a felszabadult mérgező anyagok és a mikroműanyag.

A leggyakrabban használt műanyagokból etilén és metán gáz is felszabadul – az utóbbi 20 év alatt legalább 84-szer károsabb az éghajlatra nézve, mint a CO2.

A műanyagokból származó mikroműanyagok az esőfelhőkbe kerülnek, és több ezer kilométerre elszóródnak kiindulási helyüktől, valamint az emberek és az állatok is rendszeresen belélegzik őket. A felhőkben lévő mikroműanyagok szélsőségesebb időjárási eseményeket is okoznak, például késleltetett, majd hevesebb esőzéseket. (ld. Yale)

A műanyagszennyezés állatokra gyakorolt hatása is pusztító: évente több mint egymillió tengeri madarat és 100 000 tengeri emlőst öl meg, valamint mintegy 700 fajra van negatív hatással. A tanulmányok becslései szerint a tengeri madarak 90%-a és a tengeri teknősök 52%-a fogyasztott műanyagot. Ez súlyosbítja és felgyorsítja az éghajlatváltozás miatti, fajok kihalásához vezető tendenciákat, amelyek már most is egymillió fajt veszélyeztetnek.

A teljes tanulmány innen érhető el.

Forrás: Humusz (Képek: freepik)

Tetszik a cikk?