Minden idők legnagyobb erdőirtása Borneó szigetén -pálmaolajért
Borneó esőerdejének már több mint a 90%-a elpusztult az erdőirtás miatt. Az ősfák és az gazdag élővilág a fakitermelés és pálmaolaj üzlet áldozata lett.
Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete, amely egykor a Föld egyik legrégebbi és ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállományának adott otthont.
A gazdag élővilággal rendelkező, hatalmas ősfás erdő a szigetet szinte teljes egészében befedte. Ma már azonban kevesebb, mint 10 százaléka maradt meg a globális mértékű erdőirtás miatt, írja a nationalgeographic.com.
A Föld egyik legrégebbi esőerdeje
A malajziai sziget esőerdeje a világ egyik legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező élőhelye volt a Földön. A 70-es évektől kezdve azonban elkezdődött egy globális méretű kereskedelmi célú erdőirtás.
A hatalmas méretű ipari fakitermelés miatt a sziget nagy részén teljesen kipusztult az élővilág, a folyók szennyezettek lettek. Ezekben a térségekben a helyiek gyakran nem jutnak tiszta ivóvízhez sem. Az egykor burjánzó erdős területeken ma nagy hozammal kecsegtető pélmaolaj ültetvények sorakoznak.
A pálmaolaj iparág az esőerdők legnagyobb fenyegetése
A pálmaolaj jelenti ma a legnagyobb fenyegetést a világ esőerdőinek különösen Délkelet-Ázsiában. A fakitermelő cégek ugyanis, miután elpusztították az összes értékes fát, pálmaolaj ültetvényeket hoznak létre. A fakitermelés és a pálmaolaj iparág ily módon fonódik össze.
Gyakran jelentős területeken irtják az erdőket világszerte az olajpálma termesztés érdekében, melynek ma igen magas a hozama. A pálmaolaj ma a világ leggyakrabban használt növényi olaja, mellyel kozmetikumokban, élelmiszerekben találkozhatunk, illetve bio-üzemanyagként is felhasználható. Azt azonban kevesen tudják, hogy a pálmaolaj előállításához esőerdőket irtanak ki világszerte…
Egy ősi törzsközösség túlélése is veszélyben
Borneó szigetén él Délkelet-Ázsia utolsó ősi vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzse, akik egy egyedülálló nomád életmód letűnt emlékeit és kultúráját őrzik.
A 20. század közepén ugyan többségük az egykori brit gyarmati hatalom és a keresztény misszionáriusok rávettek arra, hogy települjenek be a falvakba és a városokba, néhányan azonban az ősközösségi életmód és a hagyományaik megőrzése mellett döntöttek, és itt maradtak. Az eredetileg 7000 főt számláló törzsből ma már alig 300-an élnek a megtizedelt esőerdőben.
2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a „Borneó Szíve Nyilatkozatot” (Heart of Borneo Declaration).
Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a „Borneó Szívének” nevezett esőerdő megmaradt területeit.
Fazakas Virág
Kapcsolódó cikkek
-
-
Hamarosan kezdődik a csodaszép krókusz virágzás a Magas-Tátrában
-
Magyarország legnagyobb hóvirágmezője az Alcsúti Arborétumban
« A legszennyezettebb zöldségek és gyümölcsök listája – hogyan védekezzünk a vegyszerek ellen 7 étel, amely gyógyítja a gyomorfekélyt »
