HIRDETÉS

Magyarország energiaellátására a termálvíz lenne a megoldás

nov 16 • ÖKO-világ • Impress Magazin

Ha földgáz helyett megújuló energiával, például geotermikus hőenergiával fűtünk, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem a gazdaságnak is jelentős lökést adunk.

A földhő szempontjából különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medencében a földkéreg 24–26 kilométer vastag, ami a kontinentális átlag mindössze kétharmada-fele, így közelebb kerül a felszínhez a forró asztenoszféra, írja az MTA.

Számítások szerint Magyarország kőzetrétegeiben 100 000 exajoule hőmennyiség tárolódik összesen. Ennek az elképesztő energiamennyiségnek – az Egyesült Államok éves energiafogyasztása például nagyjából 94 exajoule – ugyan csak kicsiny töredéke hasznosítható, azonban így is hatalmas hőmennyiségről, jelentős termálvízkészletekről van szó. A termálvizek fenntartható módon úgy hasznosíthatók, ha többlépcsős használat után a lehűlt vizet visszasajtoljuk.

A Szegedi Tudományegyetem már termálvízzel fűt

A termálvíz széles körű felhasználására jó példa a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) távfűtési rendszere. A forró vizet előbb légtérfűtésre, majd a kevésbé meleget padlófűtésre és használati meleg víz előállítására alkalmazzák, majd a szinte teljesen lehűlt vízzel télidőben fagy- és hómentesítik a városi uszoda és sportcsarnok körüli járdákat, parkolókat és közterületeket. A rendszer segítségével évente 482 ezer köbméter földgázt takarítanak meg.

Nagy elmaradásban vagyunk…

Annak ellenére, hogy az ország adottságai több mint megfelelőek ahhoz, hogy helyi erőforrások felhasználásával csökkenteni lehessen a földgázfüggőséget, mégis elmaradásban vagyunk.

A Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy bruttó végső energiafogyasztásban 14,65% legyen a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya. „Most, félidőben megállapíthatjuk, hogy elmaradásban vagyunk, a tervezett cél elérése jelentős erőfeszítéseket kíván az érintettek részéről. Az elmaradás fő oka, hogy a megújuló energiák hasznosítása nem épült be szervesen sem a nemzetgazdaság fejlesztésébe, sem a társadalmi-közösségi gondolkodásba”.

A cél eléréséhez többek között az szükséges, hogy a települések hőellátásában hosszú távú energiahordozó-váltási program menjen végbe. A megújuló energiaforrások viszont csak úgy alkalmazhatók hatékonyan, ha jelentősen javítunk épületeink energiahatékonyságán, másfelől valamelyest változtatunk az életmódunkon is, jobban figyelve az energiatakarékosságra.

MTA/Tihanyi Petra

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »