12 hét alatt gyógyítható a pánikbetegség – a Semmelweis Egyetem által alkalmazott terápiával

Már 6 • LifeStyle • Impress Magazin

A pánikbetegség tünetei igen ijesztőek tudnak lenni, a Semmelweis Egyetem oxfordi mintára épülő terápiájával azonban 12 héten belül gyógyítható.

Szapora szívverés, izzadás, remegés, zsibbadás, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés: egyebek mellett ezek a pánikbetegség tünetei, – hívta fel a figyelmet Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

A pánikbetegség tünetei

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően jelen pillanatban körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség – mondta Dr. Purebl György egyetemi docens. Az igazgatóhelyettes hozzátette, szorongásos rohamot (ami tulajdonképpen egy pánikroham) szinten minden ember átél vagy átélt már élete során; ilyenkor a rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka könnyen beazonosítható, akár egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás, esetleg vizsgahelyzet formájában. Mivel ilyenkor a roham oka jól értelmezhető, általában nem vált ki tartós aggódást.

A „klasszikus” pánikroham kiváltó oka azonban nem egyértelmű, derült égből villámcsapásként, megmagyarázhatatlanul jelentkeznek az ijesztő tünetek, és így további szorongásokhoz vezetnek.

A roham során érzékelhetünk szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése,de rosszabb esetben a páciens átélhet az önkontroll elvesztésétől való félelemet vagy halálfélelmet is. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd 20-30 perc alatt a roham fokozatosan magától megszűnik.

Pánikbetegség: előrevetítő szorongás

Dr. Purebl György hangsúlyozta, egyetlen roham még nem vezet betegséghez. A pszichológia ma már úgy vélekedik – teszi hozzá –, hogy a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. A pánikrohamot átélni ténylegesen ijesztő élmény, hiszen a tünetek például szívinfarktust vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak, éppen ezért gyakori, hogy a roham után a páciens retteg egy újabb rosszulléttől.

Mindegy, hogy hányadik alkalom után, de ha az úgynevezett anticipátoros (előrevetítő) szorongás jelentkezik, és megjelenik a betegek gondolkodásában a „biztosan rosszul leszek ismét” gondolat, akkor pánikbetegséggel állunk szemben – magyarázta az egyetemi docens.

Mint elmondta, a kiváltó okok ismeretlenek, de rossz megküzdési technika, egy szorongásos kulcsélmény is állhat a háttérben, illetve nagy szerepet tulajdonítanak a szülők „túlféltő” magatartásának is.

Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenység tapasztalható: ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, az állapot félreértelmezése, „túlreagálása”. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között átlagosan négyszer gyakoribb a betegség megjelenési valószínűsége.

Kísérő tünet lehet a depresszió és az agorafóbia – ahonnan nehéz a menekülés

A pánikbetegségre jellemző, hogy más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak mellé. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz, vagy amely helyzetekben segítségre nem lehet számítani pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét során, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.

Az oxfordi viselkedésterápia – 90 százalékban teljes gyógyulást hoz

Az intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, hatása pedig hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad.

Dr. Purebl György elmondta, a kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen adaptálta először Dr. Kopp Mária munkacsoportja a kilencvenes években.

A 12 alkalmas terápia lényege

A terápia lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítására, az aktuális stresszhelyzet kezelésére és az elkerülő viselkedések leépítésére is sor kerül, így a páciens visszatérhet korábbi megszokott életviteléhez.

Az egyetemi docens hozzátette, bár az eredeti terápia 12 alkalmas, tapasztalata szerint ma már – a korai diagnózisnak köszönhetően – rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota. Megjegyezte, a terápia nem könnyű, olyan, mint egy intenzív nyelvtanfolyam, a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges.

Pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban ingyenesen lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.

Forrás: semmelweis.hu

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »