Világörökség lett a kékfestés hagyománya – Hungarikummá is szeretnék nyilvánítani

feb 13 • Kult & Art • Impress Magazin

Felkerült az UNESCO szellemi és kulturális örökségeinek listájára a kékfestés, mint évszázados kézműves mesterség.

Átadták a kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánító dokumentumot a pápai Kékfestő Múzeumban kedden, így már négy magyar vonatkozású elem szerepel az UNESCO reprezentatív listáján.

A mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a magyar solymászat mellett kapott helyet a kékfestés hagyománya az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) listáján.

Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik

A kékfestés egy több évszázados textilfestési technika, melynek elődje, a kelmefestés és a textilnyomás már a 16. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget használták, mely Európában őshonos festőnövény volt. Az 1600-as években Indiából hozták be Európába az indigó nevű növényt, melynek festőanyaga színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, így használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben.

Pápai Kékfestő Múzeum

A kékfestést november végén nyilvánították az emberiség szellemi kulturális örökségévé. A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be.

Hungarikummá szeretnék nyilvánítani

Nagy-L. István, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy három és fél évvel ezelőtt indult el a kékfestés a hungarikummá válás útján és reményei szerint a jövőben sikerül majd megszerezni a címet.

A Tolnai Kékfestő Műhelyben két évszázadnál is régebbi fa nyomódúcokkal végzik a textilfestést.

Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik, kelméikből függönyök és terítők készülnek, a pápai Kékfestő Múzeum pedig a régi kékfestő műhelyeket és berendezési tárgyaikat mutatja be.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »