Vasárnap eldől Görögország sorsa

Júl 8 • LifeStyle • Impress Magazin

Vasárnap összeül az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és az a nap a végső határidő arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal.

Donald Tusk, a tanácskozás elnöke világossá tette, ha addig nem sikerült megállapodni, akkor a tárgyalások véget érnek, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető.

5 nap maradt, hogy megtalálják a végső megoldást

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte: erőteljesen ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt. “A bizottság mindenre felkészült. Részletesen kidolgozott forgatókönyvünk van a Grexitre” – jelentette ki most először a bizottság elnöke. “A rideg valóság az, hogy mindössze öt nap van arra, hogy sikerüljön megtalálni a végső megoldást. Eddig kerültem a határidő kifejezést, de most hangosan és világosan ki kell mondanom, hogy a végső határidő ezen a héten lejár” – mondta Donald Tusk.

A politikus öt pontban foglalta össze, hogy miben állapodtak meg az euróországok csúcstalálkozóján. Elsőként azt rögzítették, hogy a súlyos görögországi helyzet megvitatása volt a cél, s jelezték, hogy az euróövezeti hatóságok minden szükséges lépésre készek, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását szavatolják. Másodikként a görög miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus jogi keretein belül, szigorú gazdaságpolitikai feltételekhez kötötten írásban fog támogatásért folyamodni. A csúcstalálkozón rögzítették továbbá, meg kell vizsgálni, hogy a fennálló kötelezettségek és a közösségi szabályok alapján meg lehet-e teremteni az alapot a szükséges megállapodáshoz.
Megállapodtak abban is, hogy a görög kormány legkésőbb csütörtökre részletes és átfogó reformtervet készít, amelyet a hitelezés koordinálásáért és a reformintézkedések ellenőrzéséért felelős intézmények – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – kiértékel és az eurózóna pénzügyminiszterei elé terjeszt. Ötödik pontként megállapodtak abban, hogy vasárnapra összehívják a 28 EU-tagállam állam- és kormányfőjének csúcstalálkozóját. Tusk elmondta, hogy az unió egészére vonatkozó következményeket tisztázni kell. Juncker rámutatott, hogy nem volna tisztességes kizárni az egyeztetésekből azokat az országokat, amelyek nem vezették be a közös valutát.

„A görög válságért közös a felelősség”

A volt lengyel kormányfő szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért mindenki osztozik a felelősségen, ha pedig vasárnap sikerül dűlőre jutni, az mindenki közös sikere lesz, nem lesznek győztesek és vesztesek. “Ha nem tudunk megállapodni, az Görögország csődjéhez és a görög bankrendszer fizetésképtelenségéhez vezethet, amely mindenekelőtt a görögök számára lenne fájdalmas” – magyarázta Tusk.
Az Európai Tanács elnöke szerint a válságnak az unió egészét tekintve geopolitikai hatásai is vannak. “Naiv, aki úgy gondolja, hogy nem” – szögezte le.

A görögök szerint a hitelezők „terroristák”    

Jean-Claude Juncker igazolva látta saját korábbi állítását, hogy a nemek győzelme a vasárnapi referendumon jelentősen meggyengíti Görögország pozícióját. A luxemburgi politikus határozottan elutasítja a kampányban elhangzott görög állításokat, hogy a nemzetközi intézmények ne tisztelnék a görög nép méltóságát, a hitelezők pedig “terroristák”.
A vasárnap tartott népszavazáson a görög választók döntő hányada amellett tette le a voksát, hogy a kormány utasítsa el a hitelezők reformjavaslatait, amelyek végrehajtásáért cserébe az ország hozzájuthatott volna a június végén lejárt uniós mentőcsomag akkor még rendelkezésre álló maradék részéhez. Miután viszont a görögök felálltak a tárgyalóasztaltól és  népszavazást kezdeményeztek, a program lejárt, így az a pénz immár nem elérhető, Athén pedig egy hete elmulasztotta törleszteni az esedékes részletet az IMF-nek, amit az eurózóna mentőalapja hivatalosan csődeseménynek tekint.
Az egy hete zárva tartó görög bankok likviditását az EKB tartja fenn, amelynek számára a görög kormánynak július 20-án 3,5 milliárd euró lejáró államkötvényt kell kifizetnie. Ha ezt nem képes megtenni, az EKB elvághatja a bankrendszert életben tartó sürgősségi likviditási támogatást, ami azt jelenti, hogy a görög bankok egyszerűen kifogynak a pénzből. Ebben az esetben csak akkor tudnának újra kinyitni a pénzintézetek, ha a Görögország új törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel gyakorlatilag kilépne az euróövezetből.

MTI/ Zentai Bogi

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »