Szerelmes farsanggal nyit a Szentendrei Skanzen
A szombaton nyitó Skanzen beavatja látogatóit a szerelmes népszokások világába, a népi bűbájok, szerelem keltő és szerelmi bánatot gyógyító bájitalok rejtelmeibe.
Bár az angolszász területről átvett Valentin- vagy Bálint-napi szokások viszonylag új keletűek Magyarországon, és nem részei a magyar néphagyományoknak, a farsang és a Bálint-nap egybeesésének apropóján a szerelemmel kapcsolatos a népszokások is fókuszba kerülnek.
Szerelemmel kapcsolatos népszokások
A szerelem témája nem idegen a magyar farsangi hagyományoktól, hiszen az udvarlás, a párválasztás és főképp a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a farsang időszaka volt. A hosszú téli estéken tartott mulatozások a fonóban, a pajkos játékok, a rejtetten erotikus töltetű dalok éneklése, a tánc nyújtotta testi közelség sok-sok szerelmi kapcsolat katalizátoraként szolgált.
Akinek eddig nem sikerült meglelnie kedvesét, az most népi bűbáj segítségével megtalálhatja párját, hiszen a Skanzen boszorkánykonyhájában szerelemkeltő és szerelmi bánatot gyógyító bájital készül, de beavatják az érdeklődőket a szerelmeslevél nevű sütemény készítésének rejtelmeibe, s a két nap során óriás bábok szerelmes jelenetei is színesítik a szabadtéri néprajzi múzeum farsangját.
A programok felidézik a farsangi alakoskodás szokását is, amikor a legények mókás, olykor rémisztő maskarát öltöttek fel mások szórakoztatására, riogatására, de fontos eleme a hétvégének a télbúcsúztatás is. A hosszú telet megelégelve farsang végén téltemetést tartottak, s „mi is meggyújtjuk a téltemető máglyát, arra biztatva mindenkit, hogy vesse papírra mindazt, amitől szeretne megszabadulni, és dobja a lángok közé”.
Zentai Bogi
Kapcsolódó cikkek
-
Kávéval festett „vintage-portrék” – mintha régi fotók lennének
-
Különleges hímestojások a világ minden tájáról a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban
-
« Csillagoségbolt-park címért indul a Bükki Nemzeti Park Láthatatlan kapcsolódások egy kanadai táncprodukcióban »
