HIRDETÉS

Miben rejlik a boldogság? – erre jutottak a boldogságkutatók…

Már 27 • LifeStyle • Impress Magazin

A boldogság genetikai hajlam, vagy esetleg fejleszthető „képesség”? Függ bizonyos kézzel fogható tényezőktől, vagy csupán hozzáállás kérdése?

A sok különbözőség ellenére, egy dologban mindannyian hasonlítunk. Boldogságra vágyunk. De hogyan lelhetünk rá? Sokan egész életüket a keresésével töltik. Van, aki a külvilágban teszi ezt, mások abban hisznek, hogy már eleve bennünk van.

A pszichológusok közül, az úgy nevezett boldogságkutatók azzal foglalkoznak, hogy megfejtsék az emberi boldogság titkát…

Mi a közös a boldog emberekben…

Edward Diener amerikai pszichológus, aki Dr. Happiness néven vált ismertté, azt vizsgálta, hogy mi a közös a boldog emberekben. Sorra vett különféle tényezőket, majd megvizsgálta, hogy vajon melyikkel lehet leginkább növelni a boldogság érzetünket.

Először megvizsgálta, hogy a gazdagságnak, IQ-nak, és a szépségnek mekkora szerepe van a boldogságban, és arra jutott, hogy nem ezek a legfontosabb tényezők.

Diener 25 éves vizsgálódás után, végül arra az eredményre jutott, hogy a boldogság egy „családi vállalkozás”. Kutatásai azt bizonyítják, hogy a boldog emberek legkiemelkedőbb jellemvonása, hogy erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek szeretteikkel.

A társ-otthon- barátok triumvirátus lett a befutó. A boldogságunk érdekében a legfontosabb tehát, a bensőséges kapcsolatok kiépítésén, és a szociális képességeink fejlesztésén dolgoznunk.

Amikor igazán önmagad lehetsz

Az önmegvalósítás terén elért sikerek is látványos eredményeket hozhatnak. Amikor értelmet lelünk abban, amit csinálunk, amikor azzal foglalkozhatunk, ami a legbelső vágyunk, akkor kiteljesedik az életünk. Akiknek a hobbijuk a munkájuk, azok bizonyította sokkal boldogabbak a többieknél, hisz nap, mint nap azzal foglalkozhatnak, amit szeretnek.

Továbbá felfedezte, hogy a házasságban élők boldogabbak az egyedülállóknál. Diener szerint a biztonságérzet is közre játszhat ebben, hiszen igazolt tény, hogy a mindenféle bizonytalanság árt az embereknek. Vizsgálódásai során a vallásos hitet, spiritualizmust, lelki békét is fontosnak találta a boldogság érzés tekintetében.

A boldogság egy elmeállapot?

Martin Seligman, a Pennsylvania University pszichológusa a boldogság állapotának meghatározásán dolgozott. Az érdekelte, hogy mit is érzünk pontosan, amikor boldogok vagyunk.

Kísérletei során arra jutott, – Csíkezsentmihályi flow elméletéhez hasonlóan – hogy a boldogság egy mindent elsodró érzelemáradat, amit akkor élünk át, amikor teljesen átadjuk magunkat valamilyen cselekedetnek, vagy belemerülünk, belefeledkezünk egy tevékenységbe.

Seligman tehát arra buzdít mindenkit, hogy találjon (legalább egy) olyan elfoglaltságot, melyben rendszeresen át tudja élni ezt az élményt. Az örömkeresés azonban természetesen nem összetévesztendő az élvhajhászással. Dylen Evans szerint, ha az embereket csak és kizárólag öröm érné, az egyet jelentene az evolúció végével, mivel nem motiválna minket semmi a fejlődésre.

Mit mond a genetika  – van egy veleszületett boldogságszintünk?

David Lykken, a Minnesota University pszichológusa éveken át ikreken végzett kísérleteket, hogy bebizonyítsa, a boldogságra való hajlam, egyénenként változó.

Szerinte a genetika határozza meg legalább 50 százalékban az egyén boldogságra, elégedettségre való képességét, vagyis minden embernek van egy „veleszületett boldogságszintje”.

A körülmények, mint anyagi jólét, családi állapot, vallás, végzettség, összesen 8 százalékban érdekelt a boldogságunk kialakulásában, a maradékot pedig a sors „dobásai”-nak köszönhetjük.

„A boldogságérzet egy olyan veleszületett jellemzője az embernek, mint a testalkat. Történhet velünk szörnyűség, vagy akár kirívóan jó dolog, rövid időn belül visszaállunk a saját boldogságszintünkre” – állítja Lykken.

Ezt a „visszaugrást” bizonyítandó, olyanokon végzett kísérleteket, akik nyertek a lottón, illetve, akik egy baleset során elveszítették az egyik végtagjukat. Végül arra a konklúzióra jutott, hogy azon törekvésünk, hogy boldogabbak lehessünk, ugyanolyan hiábavaló, mintha azt szeretnénk, hogy magasabbak legyünk.

Számítanak a nemzetközi határok?

Számunkra sajnálatos tény, hogy létezik a nemzetek között is egyfajta különbség, és mi magyarok bizony nem tartozunk a legvidámabb népek közé. Ed Diener egy minden nemzetet átölelő kutatást végzett, hogy megtudja, hogy érzik magukat az emberek a Föld különböző térségeiben.

Kelet-Európáról kiderült, hogy az egyik legboldogtalanabb hely a világon, a latin-amerikaiak pedig szinte mindenkit leköröztek, bármilyen körülmények között is éltek.

A Dél-Amerikai emberek jó kedve valószínűleg a kultúrájukban gyökerező pozitív szemléletből származik. Beléjük ivódott az a hit, hogy az élet alapvetően egy örömteli dolog. Ez a gondolat már kevésbé népszerű Japánban. A fegyelem és szigor országának lakói nem tartják elsődleges fontosságúnak saját boldogságukat, így nem is érzik magukat annak.

A tökéletes pillanat titka – Csíkszentmihályi flow elmélete

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »