HIRDETÉS

Miben rejlik a boldogság – dr. Happiness pszichológus kutatási eredményei

aug 3 • LifeStyle • Impress Magazin

A pszichológusok évek óta kutatják, hogy miben rejlik boldogságunk. Függ bizonyos tényezőktől, hozzáállás kérdése, netán fejleszthető képesség?

A sok különbözőség ellenére, egy dologban mindannyian hasonlítunk: boldogságra vágyunk. De hogyan lelhetünk rá? Sokan egész életüket a keresésével töltik. Van, aki a külvilágban teszi ezt, mások abban hisznek, hogy már eleve bennünk van.

Szociális intelligencia

Edward Diener amerikai pszichológus, aki Dr. Happiness néven vált ismertté, azt vizsgálta, hogy mi a közös a boldog emberekben. Sorra vett különféle tényezőket, majd megvizsgálta, hogy vajon melyikkel lehet leginkább növelni a boldogság érzetünket.

Diener 25 éves vizsgálódás után, végül arra az eredményre jutott, hogy a boldogság egy „családi vállalkozás”. Kutatásai azt bizonyítják, hogy a boldog emberek legkiemelkedőbb jellemvonása, hogy erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek szeretteikkel.

A boldogságunk érdekében a legfontosabb tehát, a bensőséges kapcsolatok kiépítésén, és a szociális képességeink fejlesztésén dolgoznunk. Az önmegvalósítás terén elért sikerek is látványos eredményeket hozhatnak. Amikor értelmet lelsz abban, amit csinálsz, amikor azzal foglalkozhatsz, ami a legbelső vágyad, akkor kiteljesedik az életed. Akiknek a hobbijuk a munkájuk, azok bizonyította sokkal boldogabbak a többieknél, hisz nap, mint nap azzal foglalkozhatnak, amit szeretnek.

A boldogság elmeállapot?

Martin Seligman, a Pennsylvania University pszichológusa a boldogság állapotának meghatározásán dolgozott. Az érdekelte, hogy mit is érzünk pontosan, amikor boldogok vagyunk.

Kísérletei során arra jutott, hogy a boldogság egy mindent elsodró érzelemáradat, amit akkor élünk át, amikor teljesen átadjuk magunkat valamilyen cselekedetnek, vagy belemerülünk, belefeledkezünk egy tevékenységbe.

Diener barátság elmélete visszaköszön, hiszen a nevetés is ebbe az állapotba juttat minket. Seligman tehát arra buzdít mindenkit, hogy találjon (legalább egy) olyan elfoglaltságot, melyben rendszeresen át tudja élni ezt az élményt. Az örömkeresés azonban természetesen nem összetévesztendő az élvhajhászással. Dylen Evans szerint, ha az embereket csak és kizárólag öröm érné, az egyet jelentene az evolúció végével, mivel nem motiválna minket semmi a fejlődésre.

A saját boldogság szintünk – és a genetika

David Lykken, a Minnesota University pszichológusa éveken át ikreken végzett kísérleteket, hogy bebizonyítsa, a boldogságra való hajlam, egyénenként változó. Szerinte a genetika határozza meg legalább 50 százalékban az egyén boldogságra, elégedettségre való képességét.

A körülmények, mint anyagi jólét, családi állapot, vallás, végzettség, összesen nyolc százalékban érdekelt a boldogságunk kialakulásában, a maradékot pedig a sors „dobásai”-nak köszönhetjük.

Lykken elmélete szerint tehát, mindnyájunknak van egy meghatározott boldogság szintje. Egy olyan ránk jellemző állapot ez is, mint a testalkatunk. Történhet velünk szörnyűség, vagy akár kirívóan jó dolog, rövid időn belül visszaállunk a saját szintünkre. Ezt a „visszaugrást” bizonyítandó, olyanokon végzett kísérleteket, akik nyertek a lottón, illetve, akik egy baleset során elveszítették az egyik végtagjukat. Végül arra a konklúzióra jutott, hogy azon törekvésünk, hogy boldogabbak lehessünk, ugyanolyan hiábavaló, mintha azt szeretnénk, hogy magasabbak legyünk.

A tökéletes pillanat titka – Csíkszentmihályi flow elmélete

Forrás: TIME magazin/ Fotó: Jordan Matter

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »