Jobb később, mint soha? A halogatás pszichológiája…

Sze 18 • LifeStyle, Nő & Férfi • Impress Magazin

Az emberek nagy része örök harcban áll a halogatással. Mi lehet ennek az oka? Miért üti fel a fejét ez a jelenség és miért virul?

Különböző elméletek láttak napvilágot ezzel kapcsolatban. Az első verzió szerint valamiféle evolúciós örökségként lehet tekinteni rá: a halogatás az őskorban adaptív viselkedés is lehetett, amennyiben megvédte őseinket a különböző veszélyforrásoktól. Mivel akkoriban tényleg veszélyesebb volt az élet, érthető hogy őseink csak akkor tették kockára az életüket, ha az adott tevékenység már nem tűrt halasztást, tényleg muszáj volt megtenni.

A mai korban fénykorát éli a halogatás

Manapság másfajta veszélyforrásokkal kell szembenéznünk, elcsökevényesedett, elkopott az indoka ennek a viselkedésnek, ennek ellenére maga a halogatás ugyanúgy fénykorát éli, sőt!

A nehézség abban rejlik, hogy míg ezek a természetes veszélyek eltűntek, a mai társadalmi berendezkedés, a szokások, az értékrend éppen hogy kedvez a halogatásnak. Manapság számos fontos tevékenységünk nem igényel azonnali választ, sokkal inkább valahol a közeli-távoli jövőben realizálódik. Ennek így viszont koránt sincs akkora motiváló ereje, hiszen kevésbé megfogható, később érkezik a megerősítés, a visszajelzés.

A férfiak hajlamosabbak rá?

Elég itt csak a sokáig tartó tanulásra, az elhúzódó egyetemi tanulmányokra gondolni, amik szintén kedveznek a Pató Pál életnek. A kitolódott életszakaszok, az, hogy nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, egyes szakaszokat mikor „kell” megélnie az embernek, szintén támogatja a halogatási kedvünket. Ma már a házasságkötés, munkába állás, gyermekvállalás is kitolódott, és ha úgy tetszik, ezeket akár 10-15 éven keresztül is lehet halogatni.

Más elméletek a férfiak és nők között megfigyelhető különbségeket tartják érdekesnek. A férfiak eleve hajlamosabbak lehetnek arra, hogy erős nyomás és időhatár hiányában sokáig halogassák a dolgaikat. Az előzőeket figyelembe véve, ennek talán lehet biológiai is az oka: a nők híres biológiai órája és az anyaság ösztöne szab némi időhatárt az egyes történéseknek.

A halogatás önmagában is veszélyforrás lehet. Ha életvezetésünknek szerves részét képezi (krónikus halogatás), saját magunk nehezítjük meg magunk számára az életünket. Mivel nagyon erős az a késztetésünk, hogy igazoljuk a gyengeségeinket és hiányosságainkat, kellő önismeret vagy a belátás hiánya miatt akár évtizedeken keresztül is halogathatunk.

Mivel a halogatás akár sorozatos kudarcokhoz is vezethet, érdemes lehet szembesülni vele és átgondolni a lehetséges okait!

Ne áltassuk magunkat azzal, hogy „jobb később, mint soha”, mert az „amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra…” típusú hozzáállás kevés kivételtől eltekintve sokkal hatékonyabb és kifizetődőbb!

Anda Csilla – pszichológus
www.way-pszichologia.hu

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »