Falászavar – a férfiak leggyakoribb evészavara

ápr 11 • LifeStyle • Impress Magazin

A klasszikus evészavarok jobbára a nők körében gyakoriak, a falászavar esetében azonban az érintettek mintegy 40 százaléka férfi.

„A klasszikus evészavarok, mint a bulimia és az anorexia  jobbára a nők körében gyakoriak, a falászavar esetében azonban az érintettek mintegy 40 százaléka férfi” – mondta Dr. Babusa Bernadett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa.

Egyedüllét során jelentkező falásroham

A falászavarra jellemző kontrollálatlan, sokszor egyedüllét során jelentkező falásrohamok után nincs kompenzáló viselkedés – pl. hánytatás vagy sport-, így idővel az érintettek csaknem fele túlsúlyos lesz. Biológiai és pszichológiai tényezők is állhatnak a háttérben, ezért a kezelés is komplex megközelítésben valósul meg.

A falászavart mint az evészavarok újabb formáját 1992-ben írták le, 2013-ben pedig már önálló kórképként kapott helyet a mentális betegségek rendszerében – ismertette Dr. Babusa Bernadett. Kiemelte, hogy falászavarról akkor beszélünk, ha a kontrollálatlan falásrohamok minimum 3 hónapig fennállnak, és hetente legalább egyszer jelentkeznek. Mint mondta, a falászavar szoros összefüggésben áll az elhízással, hiszen az érintettek mintegy fele túlsúlyos. A táplálkozási szokások ilyenkor kaotikusabbá válnak, egyszerre jóval nagyobb mennyiségű ételt, több kalóriát fogyaszt az érintett.

Negatív érzelmek jelenléte – düh és harag jellemzi

A klasszikus evészavarokkal összevetve elmondható, hogy falászavar esetén meghatározóbb a negatív érzelmek (harag, düh, frusztráció) jelenléte, miközben ritkábban jellemző a testsúly és az alak miatti szorongás.

A klinikai szakpszichológus beszélt arról is, hogy társas helyzetben a falászavarban szenvedők általában ugyanannyit esznek, mint mások, többnyire akkor törnek rájuk a falásrohamok, amikor egyedül vannak. Ez gyakran este, éjjel fordul elő, és jellemző, hogy szégyenérzet, undor, tehetetlenség és düh érzése is megjelenik. Azoknak az elhízottaknak, akik falászavarban szenvednek, jellemzően rendszertelenebbek az étkezési szokásaik, és napközben is többet nassolnak, ehhez jönnek még a falásrohamok, amelyeket kiválthat akár stressz, szorongás és depresszió is. Ilyenkor az evés révén igyekszik az érintett szabályozni a negatív emocionális állapotokat.

Hátterében a negatív érzelmekkel való nehéz megküzdés áll

Több ok is kiválthatja a falászavart, illetve hajlamosíthat rá – ismertette Dr. Babusa Bernadett. Egyrészt agyi vagy genetikai eredetű biológiai tényezők is állhatnak a háttérben, másrészt pszichológiai okok (pl. alacsony önértékelés, szorongás, depresszió) is jelen lehetnek, illetve a negatív érzelmekkel való nehéz megküzdési mód, valamint a testet ért folyamatos kritikák megléte is jellemző.

Mivel az okok szerteágazóak, a kezelés is komplex módon történik, amelynek része lehet az egyéni vagy csoportos pszichoterápia. Kiemelt cél a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. Amennyiben nagyon előtérbe kerül valamilyen társult pszichés probléma, úgy szükség esetén gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. A testsúlycsökkentő programban való részvétel az esetek többségében elkerülhetetlen.

Ezért nem tudja kezelni a legtöbb férfi a negatív érzéseit

Forrás: semmelweis.hu

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »