Biblioterápia – ahol nem csak szövegelünk (interjú)

aug 5 • LifeStyle • Impress Magazin

A biblioterápia könyvek által, irodalom által gyógyít, egyaránt szépirodalmi és nem-szépirodalmi szövegek pl. újságcikkek, dalszövegek alkalmazásával.

A terápián nem műelemzés folyik, hanem annak átgondolása és kifejezése, hogy milyen hatást gyakorol egy bizonyos szöveg az egyénre. Gaál Szilviával beszélgettem, aki biblioterapeutának készül a Pécsi Tudományegyetemen biblioterapeuta szakirányú továbbképzési szakon.

A biblioterápia a pszichológiát, szociológiát, irodalomtudományt és olvasáselméletet érintő módszer. Rávezet arra, hogyan található megoldás a személyes problémákra objektív szövegeken keresztül. Segít elmélyíteni az önismeretet annak átgondolása és kifejezése közben, hogy milyen hatást gyakorol a szöveg az egyénre.

Önismeret és szemléletváltás

„Felszabadító érzés, ahogy a művekről való beszélgetés észrevétlenül indítja el az önreflektáló gondolkodást. Elgondolkodtat a saját élethelyzetünkről, a döntéseinkről, a reakcióinkról a szöveg által teremtett vagy akár valós szituációkban.” mondja Gaál Szilvia.

A terápia célja a szemléletváltás a személyes problémák megoldásához, a műveken keresztül következmények nélkül lehet átgondolni a megoldási lehetőségeket, ezen keresztül enged eljutni az „én” helyzetig. Eközben pedig fejlődik az önkifejezés, az empátia, a figyelem összpontosítása. A csoporton belül más élethelyzetek megismerésével fejlődnek a szociális készségek, mások véleményének tisztelete pedig toleranciára tanít. A gondolatok megosztásával építő közösségi élményt teremt a foglalkozás.

„Az irodalom szeretete ismertetett meg a biblioterápiával, kerestem a lehetőséget, hogy visszacsempésszem az életembe. Ennél sokkal többet adott. A foglalkozás keretein belül egy műről beszélgetünk, amit vagy előre elolvasunk, vagy ha rövidebb, akkor azzal indítjuk az összejövetelt. A terapeuta irányító kérdései nyomán haladunk előre, ismerkedünk a mű ránk és csoporttársainkra gyakorolt hatásával. Megszólalni nem kötelező, amennyiben csak megfigyelőként szeretnénk részt venni, arra is van lehetőség, ha a körön kívül foglalunk helyet. Én soha sem ültem a körön kívül. Igaznak tartom a mondást, hogy egy terápiától annyit kapsz, amennyit beleteszel. Ahogy ez bármilyen emberi kapcsolatra is igaz.”

Kiegészítésként a résztvevők maguk is írhatnak szöveget egy motívum vagy téma kapcsán. Az alkotás történhet versírás vagy önéletírás formájában, történetek befejezéseként vagy hiányos szöveg kiegészítéseként. Olyan egzisztenciális témák merülhetnek fel, mint például a szabadság, szeretet, elszigeteltség, jelentés nélküliség, halál, gyász, bűntudat, párkapcsolat, anyaság, szerelem, családi élet, barátság.

A nyílt csoportokba szabadon lehet csatlakozni

A célt a terapeuta és a célcsoport határozzák meg az adott terápián. Ehhez idomulva alakul ki a felhasználandó irodalom listája, fogalmazódnak meg a kérdések. Nem műelemzés folyik, hanem annak átgondolása és kifejezése, hogy milyen hatást gyakorol a szöveg az egyénre a csoporton belül.  Nyílt csoportba alkalmanként szabadon lehet csatlakozni.

Jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban van lehetőség részt venni nyílt csoportos foglakozáson 2 hetente egyszer, illetve ősztől várhatóan zárt csoportok is indulnak (most van elfogadtatás alatt). Egy zárt csoportban azonosak a résztvevők rendszeres foglalkozásokon. Tervezhetőbb, a csoport igényeit megismerve meghatározott irodalmi szövegek kerülnek megbeszélésre irányított kérdések segítségével.

Bárkinek ajánlott, főleg egy nyitott csoport, mivel segíti az egyéni problémamegoldó készséget, az önismeret-fejlesztést és közösségi élményt nyújt. Emellett a szorongásos tünetek kezelésében eredményes a terápia. Nem szükséges konkrét kérdésekkel érkezni, a kérdések a foglakozások során is megfogalmazódhatnak.

A biblioterápia hagyománya

A módszer hagyománya a régmúltba nyúlik vissza a mondákhoz, balladákhoz, hindu mesékhez: 1 gyógyszerhez 1 történet is járt. Később a kórházak, pszichiátriai intézetek könyvtáraiban indult veterán katonák kezelésével. Az „amerikai pszichiátria atyja”, Benjamin Rush már alkalmazott irodalmi műveket kiegészítő terápiaként. Az aktív biblioterápiát is bevonta a pszichés betegek kezelésébe.

A terapeuta számára cél az is, hogy felismerje a patológiás tüneteket. Kiegészítő terápiaként működhet pszichiátriai kezelések során és egyéb területeken, pl. krónikus betegségek esetében, hospice-ellátásban, iskolai kereteken belül.

Magas szintű szakmai háttér és felkészültség

Egyetemi képzés keretei között zajlik a biblioterapeuta oktatás és a módszerek kidolgozása. A terapeuta képzéshez előfeltétel valamely társadalomtudományi  területen szerzett végzettség pl. pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, orvos- és egészségtudományok területen.

A terapeuták rendszeres szakmai konzultációra járnak, hogy a felvetődő kérdésekre közösen találják meg a lehető leghatékonyabb megoldást. A hatás mérésének kidolgozása a legfontosabb feladat. Ezt a társadalomtudományok területéről célzottan a biblioterápia módszerére épülő adaptációval lehet megvalósítani. A szakma most lépett „felnőtt korba”, most már van időbeni rálátás a hazai eredményekre, de a külföldi példákból is igen sokat lehet hasznosan alkalmazni.

Segít önmagunkra találni

Hosszú távon az általános életminőség javítása a cél, mindenki jusson el arra a pontra, hogy akarjon tenni a saját életéért, és ebben jótékony segítség lehet a csoportban végzett biblioterápia. Az olvasásfejlesztésben is fontos szerepet kaphat. Köztudottan a magyar diákok szövegértése nemzetközileg pusztán a középmezőnyben áll (PISA-jelentések). A MOL Új Európa Alapítvány támogatásával megvalósult  program keretében az utóbbi két tanévben három csoport vett részt egyéb művészetterápiás eszközökkel is gazdagított biblioterápián a Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban.

Két csoport szabadidejében önismeret-fejlesztő céllal, egy csoport pedig a tanrendbe beépítve, csoporterősítési célzattal kapcsolódott a programba. A tervek között szerepel az is, hogy kollégista diákok beilleszkedését segíti majd a biblioterápia. Az egészségügyben, szociális ellátórendszerben is ott lenne a helye, mint kiegészítő módszer, eljárás.

„A terápia nem ér véget egy-egy foglalkozás befejezésével, hanem folyamatként működik. Támpontokat ad, terelget, segít felismerni, megtalálni az önmagunk számára helyes utat, és segít is azon maradni.”

Erős Diána

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »