A természet legerősebb biológiai anyaga a tengeri csiga apró foga

feb 19 • LifeStyle • Impress Magazin

Az új felfedezés segíthet olyan, a korábbiaknál erősebb anyagok létrehozásában, melyekből repülőket, autókat, hajókat vagy akár fogtömést is lehet készíteni.

A kúpos héjú tapadó tengeri csiga (Patella vulgata) parányi fogaktól hemzsegő nyelvével kaparja le táplálékát a sziklákról, és ezzel vájja ki az üreget, ahol megtapad – ismertette a BBC hírportálja az Interface című tudományos lapban megjelent tanulmányt. A tudósok szerint a felfedezés segíthet olyan, a korábbiaknál erősebb anyagok létrehozásában, melyekből repülőket, autókat, hajókat vagy akár fogtömést is lehet készíteni.

Inspiráció a tudomány számára   

“A természet csodálatos inspirációs forrása a mérnöki munkának. Ezek a csigafogak különlegesen elrendezett parányi rostokból állnak. El kell gondolkodnunk azon, hogy e struktúra elveit követve alkossunk új anyagokat” – magyarázta Asa Barber, a Portsmouthi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A goethit nevű vastartalmú ásványi rostok a fehérjeszövetet szövik át nagyjából úgy, ahogy a műanyag megerősítésére használ az ember szénszálakat. Maguk a csigafogacskák egy milliméternél is rövidebbek, ám Barber és kollégái tíz kis fogat parányi kutyacsont alakúra reszeltek, hogy pontosan megmérjék az anyag szakítószilárdságát, vagyis azt, hogy mekkora erőnek képes ellenállni, míg el nem törik.

A legkisebb a legerősebb…

A minták középső része több mint százszor vékonyabb volt az emberi hajnál. A foganyag a tesztekben átlagosan mintegy öt gigapaszkál (GPa) erejűnek bizonyult, ami körülbelül ötször akkora, mint a legtöbb pókfonál ereje.

“Ez új erőrekordot jelent, aminek nagyon örültünk, mert a pókfonál hosszú évek óta csúcstartónak számított már. Még a legritkább pókfajokat is figyelembe vettük: kutatócsoportunk olasz tagja olyan egzotikus pókot talált, amelynek fonalának erőssége elérte a 4,5 GPa-t. A csigafog viszont ennél is többet bírt, öt GPa-t” – jelentette ki Barber. Ez az erő nagyjából akkora, mint amekkora a szén gyémánttá alakulásához szükséges a földkéreg alatt.

Tihanyi Petra

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »