A Stonhenge kövek zenei tulajdonságokkal rendelkeznek
A londoni Royal College of Art kutatói felfedezték, hogy a Stonehenge oszlopok különleges akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
Talán megoldódott a rejtély, hogy miért hozatták olyan messziről, a több száz kilométerre lévő Pembrokeshire-ből Wiltshire-be a Stonhenge (bluestone) kőtömböket a monumentális kör alakú építményhez, írja a Guardian.
Zengő kövek – hatalmas gongok
A londoni Royal College of Art kutatói több ezer sziklát vizsgáltak meg a Stonehenge köveinek eredeti lelőhelyén, és azt találták, hogy a kövek nagy arányban zengenek, ha megütik őket. A legtöbb kőzet a repedések miatt nem vezeti jól a rezgéseket, de bizonyos típusú mikroszkopikus kőzetszerkezetnél előállhat egy fémes kongás, amit a kutatók a lelőhelyen talált köveknél és a Stonehenge néhány kődarabjánál egyaránt kimutattak.
A Stonehenge körkörös elrendezésének köszönhetően a hang visszaverődése tovább fokozhatta a sziklák megkongatásának akusztikai hatását. A kutatókra most annak igazolása vár, hogy a Stonhenge köveit – legalább részben – zenei tulajdonságaik miatt választották, és hangszerként használták. Ennek sajnos nem sok nyoma maradhatott hátra.
Vajon zenélésre használták?
A koraókori, sőt, őskori zenélésre számos bizonyíték áll rendelkezésre. A jelenleg ismert legkorábbi hangszerek azok a mamutagyarból és madárcsontból készült, 40 ezer éves fuvolák, amelyeket a dél-németországi Geissenklösterle barlangjában találtak meg. A fuvolák mellett feltártak 30 ezer éves, kaparással megszólaltatott és ütős hangszereket is.
A kutatók a világ minden táján tártak már fel hangot kiadó köveket, és közülük számosnak sikerült igazolni az őskorig visszanyúló zenei felhasználását is.
Dél-Indiában a Kupgal hegységben csengő sziklák vannak, melyeken gongütésekre utaló jelek találhatók. A Dél-Franciaországi Fieux a Miers barlangban pedig egy hatalmas, két méteres cseppköven találtak hasonló jeleket. A különlegesen zengő cseppkövet a leletek alapján szintén gongként használtak a történelem előtti időkben, 20 ezer évvel ezelőtt.
MTI/ Zentai Bogi
Kapcsolódó cikkek
-
Kávéval festett „vintage-portrék” – mintha régi fotók lennének
-
Különleges hímestojások a világ minden tájáról a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban
-
Nagyszabású jótékonysági koncertet ad a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatóiból álló Medikus Zenekar
« Gyümölcsös-joghurtos palacsinta Hold hotelek épülnek Dubaiban »
