A hangyák „élő tutajként” kapaszkodnak össze árvízkor

feb 12 • LifeStyle • Impress Magazin

Az ártereken élő hangyák „élő tutajként” kapaszkodnak össze árvízkor, így védik egymást és a királynőt egy új tanulmány szerint.

Az ártereken élő hangyákról már korábban kiderült, hogy összekapaszkodnak árvízkor, de ennek az „élő tutajnak” a szerkezeti felépítéséről, alakjáról és társadalmi struktúrájáról alig volt ismerete a szakembereknek – adta hírül a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Együtt tutajozik az egész hangya kolónia

Veszély esetén a közösségalkotó állatok gyakran együttműködnek, hogy segítsék a csoport túlélését és biztosítsák további jólétét.

A svájci Lausanne-i Egyetem munkatársaként dolgozó Jessica Purcell és kollégái hangyákat gyűjtöttek be egy svájci ártérről és laboratóriumi körülmények közt vizsgálták, hogy a különböző összetételű – munkásokat, királynőket és fejlődő lárvákat, bábokat felsorakoztató – populációk miként reagálnak az árvízre. A szimuláció során a kutatók megfigyelték, hogy a dolgozók, a lárvák és a királynők hol helyezkednek el a tutajban.

A PLOS ONE című folyóiratban közölt eredményeik szerint a dolgozók a fészek legsebezhetőbb és legértékesebb tagját, a királynőt helyezték a tutaj közepére, legalulra pedig a víznek remekül ellenálló lárvák és a kitűnő regenerálódó képességgel bíró dolgozók kerültek, ezáltal minimalizálva a sérüléseket és a pusztulást. A lárvák legalulra helyezése a fészek összetartásában is segíthet az árvíz során.

“Azt vártuk, hogy a fenéknél alámerülő hangyák fizetik a legnagyobb árat, ezért igencsak meglepődtünk, amikor azt láttuk, hogy a hangyák szisztematikusan a kolónia legfiatalabb tagjait helyezik oda” – nyilatkozta Purcell. Mint hozzátette, a további kísérletekből kiderült, hogy a lárvák és bábok a hangyatársadalom leginkább úszóképes tagjai és a tutajozás nem csökkenti a túlélési esélyeiket, vagyis ez a felállás a legköltséghatékonyabb megoldás a kolónia számára.

Zentai Bogi

Kapcsolódó cikkek

Megjegyzés írás zárolva!

« »